Érkezés (Katus)

54 2 3
                                    

Egész úton a kedvenc könyvemet olvastam, a Fallen-t, már vagy ötödjére. A reptéren felvettem a csomgjaimat, aztán amikor kimentem megpillantottam egy sofőrt, aki egy táblát tartott a kezében, ezzel a felirattal: Kata Wildrose. Szóval be kéne ülnöm egy körülbelül 50 éves férfi autójába, hogy elvigyen az iskolába? Odamentem hozzá, ő pedig rám mosolygott és így szólt:

- Szervusz! Te vagy Kata Wildrose?

- Igen. - Feleltem határozottan, hogy leplezzem félelmemet. - Ön a Lolo Primary and High School-ban dolgozik? - Kérdeztem, mielőtt még elvisz valahova Isten háta mögé.

- Természetesen. - Válaszolta olyan kedves hangon, mintha mindig is ismertük volna egymást.

Kivezetett egy fekete autóhoz, aminek mind a 2 oldalán a hátsó ajtókon a Lolo iskola jele volt ragasztva: három fa és középen egy rubint. Berakta a csomagjaimat a csomagtartóba, majd udvariasan ajtót nyitott nekem. Ő is beült a vezetőülésre és beindította a motort.

Elindultunk. Az út mellett mindenhol csak fák látszottak, mintha megint hallottam volna, hogy az állatok hívnak, hogy menjek be oda... Megpróbáltam elterelni a figyelmemet, nehogy azonnal első nap elkönyveljen az iskola sofőre elmebetegnek. Észrevette, hogy nyugtalan vagyok és beszélgetéssel akart otthonos hangulatot teremteni, hátha attól jobban érzem majd magam.

- És te miért jöttél ebbe az iskolába?

- Mert a szüleim azt mondták olyan diákoknak van fenntartva, akik nehéz időszakon mennek keresztül. - Mondtam. - Vagy valami ilyesmi... - Tettem hozzá, mert eléggé furcsán nézett rám a visszapillantó tükörből.

- Hogy szólíthatlak? - Kérdezte.

- Katus.

- Rendben. Szóval Katus, ugye tudod, hogy a Lolo Primary and High School olyan diákoknak van fenntartva, akiknek különleges képességük van?

Lefagytam. Egy mondatot nem tudtam összerakni az agyamban.

- Úgy látom a szüleid nem mondták el. Akkor most elmagyarázom én, hogy pontosan kiknek is jó ez az iskola. Úgyis van még 4 óránk, amíg az iskolához érünk. A különleges képesség alatt azt értem, hogy valamelyik szülőjük egy másik világ leszármazottja. Régen az indiánok között éltek olyanok akik tényleg tudtak az állatokkal beszélni és természet feletti dolgokat vittek véghez. Itt éltek, a Lolo erdőben. Az erdő mélyén valahol el van relytve egy különleges fa, aminek a belseje rubintból van. Az állatokkal beszélni tudó indiánok a fából kapták a képességüket, ez a fa élteti a bennetek lévő erőt. A legtöbben mítosznak hitték az egészet, de ma már senki nem is tud róla. - Erre nem számítottam.

- Szóval mégsem én vagyok az egyetlen akinek azt suttogják az állatok, hogy menjek be az erdőbe? - Kérdeztem izgatottan és aválaszt, mintegy megváltást vártam.

- Minden diák így kezdi. Először csak suttogást hall az erdőből, aztán az egyre erősödik és végül tisztán érthető beszéd lesz. Valakiknél előbb indul be ez a folyamat, ezért ők előbb jönnek el az iskolába. Vannak akiknek a szüleik úgy vélik, hogy alapból ilyen iskolába akarják iratni a gyermeküket és nem adják őket emberi taníttatásba. Az iskolában megtaláljátok a különlegességeteket és megtanuljátok irányítani és kordában tartani. Vannak diákok akiknek olyan erős az erejük, hogy szinte az irányítja őket és rettegnek, hogy mikor veszi át a hatalmat az elméjük felett. Nekik lehetőségük nyílik megtanulni, egyenesen az igazgatótól (Dr. Howard Forest-től), hogy hogyan különítsék el az erejük veszélyes részét.

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Kövess az erdőbe!Onde histórias criam vida. Descubra agora