Nehezemre esett felállni.Semmi mást nem szerettem volna,csak itt ülni és sírni.De ha itt maradnék akkor Blairéknak biztos fel tűnne amit semmiképpen sem szeretnék.Nem akarom őket belekeverni ebbe.Kézfejemmel letöröltem a könnycseppeimet és beleúrtam a hajamba.Ne látszódjon,hogy az előbb még egy idegen ember próbálta kioltani az életem.Akiről azt sem tudom,hogy ki vagy,hogy mit vétettem ellene.A körmöm alá bement a kosz és a zoknimba is került egy kevés.A szél erősen fújt,a cipőm talpa pedig folyton a talajhoz tapadt a sok sártól.Kibotorkáltam az erdőből.Nem volt nehéz,csak követni kellett a fényt és a zajt amit a le nem állított autók okoztak.Elnéztem a kocsisor legelejére. Hunyorognom kellett ahoz,hogy lássak is valamit.Az emberek lassan kezdtek szétszórodni és mindenki egy-egy járműhöz tartott.Több sem kellett nekem.Lábaimat egymás után rendítettem át a szalagkorláton majd a kocsimhoz sprinteltem.A szélvédőm olyan tiszta volt,hogy láttam a saját tükörképemet.Az arcom felpuffadt a sírástól a szemem pedig vöröses árnyalatot vett föl.Beültem a kocsiba és a visszapillantó tükrön keresztül a lányokra pillantottam.Lucy kérdően nézett rám viszont Blair az egyik tincsét csavargatta.Különös,mert Blair csak akkor csinálja ezt ha ideges.De mi oka lenne rá hogy idegeskedjen?Összehúzott szemekkel néztem rá.
-Nemsokára mehetünk-fordultam vissza.
-Tudod már mi történt?-hajolt hozzám közelebb Lucy.
-Nem igazán.Senki sem tudja.
A fűtést feljebb tekertem és élveztem ahogy a végtagjaim felmelegednek és erőre kapnak.Becsatoltam az övem és csak néztem magam elé.Blair az ujjait ropogtatta.Mi baja lehet?
-Sky,bekapcsolnád a rádiót?-kérdésre csak bólintottam majd benyomtam a gombot és a hangerőt feljebb vettem.Mindhárman némán hallgattuk a rádiót.Lucy hanyagul ledobálta a lábain lévő bakancsokat."Még egy ideig itt leszünk,úgyhogy helyezkedjünk kényelembe" elvet pártolta.Ekkor az előttünk jóval messzebb álló autó elindult és mögötte a többi.
-Emlegetett szamár-mosolyogtam Lucyra és ráléptem a gázra.Mikor lehajtottunk az autópályáról Blairból egy megkönnyebbült sóhaj szakadt fel.Az ismerős utcákon már rutinosan haladtam végig.Lucyt kitettük a házuk előtt. Elköszünk tőle majd Blairék háza felé vettük az irányt.Leparkoltam a házuk előtt és a visszapillantón át néztem rá.
-Bekisérnél?-kérdezte félve.
-Persze.
Kiszálltunk a fagyos levegőbe.Blair a kulcsával nyitotta az ajtót,míg én legugoltam.A kapujuk mellett ugyanis egy kamera volt.És én nem szerettem volna ha a bentlévők az összes bőrhibámat,vagy a kékeslilás nyakamat látnák.Ő csak egy mindentudó és sajnáló pillantással illetett meg,majd a kapujukat szélesre tárta.Felálltam (ügyelve,hogy ne legyek benne a képben) és előre indultam.Nálluk a kapu és a bejárati ajtó között van vagy 50 méter körbeölelve virágokkal,bokrokkal és fákkal.Nappal az egész olyan mint egy tündérmesében viszont sötétedés után nem a leghívogatóbb.Blair fél a sötétben.De már megszoktam,hogy este mindig kisérgetni kell. Gyorsan lépkedett mögöttem viszont én jó barát módjára kényelmesen sétálgattam.Meg kell tanulnia legyőzni a félelmét.Elértünk a bejárati ajtójukhoz.És a falon levő kapcsolóhoz nyúltam majd az ajtó fölötti kis lámpa megvilágította körülöttem Blairt aki szótlanul ott állt mellettem.Végignéztem rajta és hirtelen feltűnt,hogy a cipője eléggé saras.
-Tetszik a cipőd.-válaszul csak biccentett.Elköszönt tőlem és az orrom előtt becsukta az ajtót.Otthon a hajammal próbáltam takargatni a nyakam miközben a szüleim velem veszekedtek.
-Skyler Zoen Baldwin!Mégis mit képzelsz?!Apáddal halálra aggódtuk magunkat érted!Hogy képzeled,hogy ilyenkor jössz csak haza?!-üvöltötte anyám az arcomba.Meg sem próbáltam magyarázkodni,hogy esetleg dugóba kerültünk ahol nem mellesleg meg akartak folytani.Csak üres tekintettel hallgattam az ordibálásukat.Tűrtem mint mindig ahogy szavaik súllya a vállamra nehezkedik.Mikor egy másodpercre elhallgattak,kihasználtam az alkalmat és gyorsan közbeszóltam.
-Az orvos engedélyezte a versenyzésem.-rántottam meg a vállam mintha nem lenne nagy ügy.A szüleim összenéztek majd újra rám.Megfordultam és gyors léptekkel felmentem a lépcsőn be a szobámba.Halkan becsuktam az ajtót.Nem akarom,hogy még az ajtó miatt is ordibáljanak velem.Képesek lennének rá.Lekapkodtam magamról a ruháimat,pizsamába bújtam és az íróasztalomhoz ültem.A mai nap sikeresen semmit sem tanultam úgyhogy nem terveztem alvást.Előszedtem a tankönyveim és a kávés termoszomat a táskámból és neki láttam a feladatoknak.Épp egy fogalmazás felénél tartottam amikor a szemhéjjaim nehézzé váltak.A pislogás is egyre nehezebb lett.Lehajtottam a fejem a papírkupacba,mondván pihenek egy kicsit és majd folytatom.Aha.Hát baromira elaludtam a félkész házi fölött.
2015.november 30.,csütörtök:
Az ébresztőm rezgésére ébredtem.Kicsit megmaszíroztam a nyakamat a székben alvás után.Gyorsan összecsaptam a maradék házim és befutottam a fürdőbe mivel szokás szerint késésben voltam.Letusoltam,kifésültem a hajam, egy kis szempillaspriált feltettem és már rohantam is tovább a konyhába.Egy húzásra megittam a narancslevem majd fogat mostam miközben a fülesemet bogoztam ki.Miután kész lettem fülessel a fülemben felpattantam a deszkámra és szó nélkül elmentem.A suli bejárata előtt láttam egy nagyon ismerős piros autót.Mikor megláttam a rendszámát azt hittem dobok egy hátast.A rendszámán ez állt:LADYS-087.Ez állt azon a kis papírfecnin amit az öregházban találtam!Akkor az egy rendszám volt!Méghozzá annak a kocsinak a rendszáma?De ennek mi értelme lenne?Mielőtt alaposabban meg tudtam volna nézni az auót az lekanyarodott balra.Tudnom kell ki vezette!Közben felgyorsítottam a tempómon mert már csak pár perc volt csengetésig.A szekrényem előtt leugrottam a deszkáról ami hangos csattanással jelezte,hogy nekiütközött a falnak.Mindenki felém kapta a fejét majd mikor leesett nekik,hogy nincs semmi látnivaló újra a saját dolgukkal foglalkoztak.Egyvalaki azonban felém kezdett sétálni.Az állam a padlót súrolta annyira meglepődtem,de korántsem utoljára a mai nap.
-Csak találkozunk még!-szólalt meg és vigyorgott.Legszivesebben letöröltem volna az a hülye vigyort a képéről.
✖️✖️✖️✖️✖️✖️✖️✖️✖️✖️
Sziasztok!🤗
Sajnálom ez egy elég unalmas rész lett,de nem jött semmi ihlet.A helyesírási hibákat mint mindig most is nézzétek el nekem.😅Ha valaki komennttel/vote-ol annak nagyon szépen köszönöm.😘
U.I.: Nagyon nagyon boldog születésnapot Angel_Hemmings0815 !💞❤️majd figyeld a postaládád!😉
XxPandaA🐼
YOU ARE READING
Menekülnöm kell!✖️
Mystery / Thriller"Megint a nehezebb utat választottam:Az életet. El akartam tűnni arról a helyről."
