Ha Akarnám... (BEFEJEZETT)

10. Titkos szoba

Luna szemszöge:                          

Istenem Scott ennyit szenvedett? Szegény!                    
Jaj Luna hogy lehetsz ennyire érzelgős? Hiszen elrabolt, és megkínzott! – szólalt meg a belsőhangom. Ajj! De akkor is! Kíváncsi lennék, hogy, hogy nézett ki a barátnője, Scott azt mondta, hogy nagyon hasonlít rám.
Elkezdtem járkálni körbe-körbe a gondolataimba merülve, hirtelen megbotlottam valamiben, és az egyik fal eltűnt! Hmm! Titkos ajtó? Kíváncsi lennék... Nem! Luna fogd vissza magad! Ne legyél már annyira kíváncsi!
De persze most is győzött a kíváncsiság, és beléptem a titkos ajtón. A látvány ami fogadott lesokkolt! Az egész szoba tele volt képekkel, amin Scott, és én vagyunk!
Na, de várjunk csak... Nekem nincs képem Scott-al! Akkor az a lány csakis Scott régi barátnője lehet! Scottnak igaza volt! A csaj tényleg úgy néz ki, mint én! Mintha csak az ikertestvérem lenne. Hát már értem, hogy miért rabolt el!
Elkezdtem nézegetni a képeket, hirtelen zajt hallottam, és kifele vettem az irányt! Egyszer csak egy mellkasnak ütköztem. Sejthetitek. hogy kihez tartozik az a mellkas.
– Te meg mit keresel itt? – Azt sem tudtam, hogy mit mondjak. Egy kérdés zakatolt a fejemben: Amiatt a lány miatt vagyok itt? Scott mérges fejet vágott, amiből arra következtettem, hogy nem fogom megúszni egy sima "rossz kislánnyal".
– Csak benéztem – próbáltam menteni a menthetetlent.          
– Csak benéztél mi? Hát most én is csak "végig simogatok rajtad " – mondta ördögi mosollyal.
Nem tudom mit tervez, de az arcából ítélve nem lesz valami leányálom!
Lehurcolt a pincébe, és elővette a már jól megszokott kínzási eszközeit. De most nem a szikét vette használatba hanem... és itt egy nagyot nyeltem... egy ostort. Rám csapot egyet, ami nem is tudom elmesélni, hogy milyen érzés volt! De valami nagyon fájdalmas. Ezt a cselekedetét megismételte még hússzor, azután pedig otthagyott a fenébe!
Hát persze! Menj csak! Mindjárt meghalok, de te csak menj el TV-t nézni!
A kis monológomat Scott zavarta meg, egy kötszerrel, és egy üveg fertőtlenítővel. A fertőtlenítővel kitisztította a sebeimet, ami rettenetesen csípett. Aztán meg bekötözte, és kiviharzott a szobából.
Hát ez meg mi volt? Egyszer elver, aztán meg leápolja a sebeim? Nem értem! Lehet, hogy tényleg szerelmes belém?
A monológomat ismét megzavarta egy ajtócsapódás, és egy nagy döngés. Megijedtem, ezért elindultam megnézni, amikor kinyitottam az ajtót nagyon megijedtem, mert...                       

 Ha kíváncsiak vagytok mitől rémült meg Luna, akkor tartsatok velem. Ha tetszik a sztori, akkor vote!                         
Ui.:Aki olvassa ezt az irományomat, és tetszik neki, az kommentbe írjon egy véleményt a sztoriról! Azért mert nem tudom, hogy van-e értelme folytatni ezt a sztorit! Nincs nagy érdeklődés utána! Na de tovább nem is rabolom az időtöket! Sziasztok!