Where is my pride?

1. Fejezet 4. Rész

Gemma szemszöge

Másnap:
Szombat. Vagyis másnap. Fejfájással és fura ízzel a számban ébredtem, szerencsére a saját ágyamban és a saját cuccaimban. Arra emlékszem, hogy miután volt az az incidens Ashtonnal, visszamentünk a Pub-ba és ittunk. Nem szoktam inni, de most olyan jól éreztem magam, és minden olyan jól alakult gondoltam miért ne? Ígyhát nem emlékszem sokmindenre a tegnap estéből.. De többször nem fog ilyen előfordulni. Én nem ilyen vagyok. Vagyis na.. Néha. Ashtonnal kapcsolatban nagyon sok érzés van bennem.. Jó volt az a csók, de nem akarok többet. Lehet hogy azt mondtam neki h megbocsájtok, de ennyivel nem felejtettem el. Remélem nem hiszi azt hogy most mindent tisztázott és legjobb barátok leszünk, vagy ilyesmi..
Lassan kimásztam az ágyból és lehámoztam magamról a tegnapi izzadt és alkohol szagú ruháimat és a fürdőszoba felé vettem az irányt. Kicsit elszörnyedtem mikor belenéztem a tükörbe. Gyors' helyre raktam magam és leszáguldoztam a lépcsőn.
-Hova Hova kisasszony? -kérdezte anyám olyan "most jól megmondom neki" hangsúllyal. -Öhmm szia anya!- mondtam habozva és lassan próbáltam hátrálni a helyzetből. (Nem sok sikerrel.) -Figyi.. Tudom hogy dühös vagy mert későn értem haza, de..-kezdem, de anya közbe vágott. - Tudod hogy nem szoktam haragudni ha későn érsz haza, de amilyen állapotban tegnap beállítottál.. -mondta mérgesen. -Ne haragudj anya, máskor nem fordul elő.-mondtam szomorúan. 17 éves vagyok (lassan 18) és még mindig úgy kezel mint egy 12 évest.. Én is ilyen leszek? Szerencsére megcsörennt a telefonom az emeletem, így volt mentségem hogy távozzak ebből a nem túl kellemes szituációból. Tammy volt az. Megbeszéltük a tegnapi dolgokat és elmondtam neki, hogy nekem nem fogják megengedni, hogy nálunk tartsunk pizsi partyt, de Tammy leleményes lány, így kitalálta, hogy neki viszont megengedték így az ő kis házukban a tónál tarthatunk egy kissebb bulit. No alkohol. Only girls. Ez annyit takar, hogy Alice, Yvonne, Tammy és én chipset és más egészségtelen dolgot zabálva Pretty Little Liars-t és Grease-t nézünk.. Ránéztem az iphone-omra és az óra 13:50-t mutatott. Késésben vagyok.. Ugyanis találkozom van 14:00-kor a Washington-parkban Ashtonnal. Gyorsan felkaptam egy farmert és egy fehér ujjatlant és a hajamat kontyba fogtam.
Nagyon nehéz volt, de kiosontam a házból és sietős léptekkel indultam meg a park felé. Mikor oda értem 14:05 perc volt, de szerencsére Ashton még ott volt, így leültem mellé a padra. -Szia. -köszöntöttem egy apró mosoly kíséretében. -Késtél.- mondta flegmán. Elkapott a deja vu ettől a stílustól.. Az utóbbi 3 évem ilyen hangnemben zajlott vele. -Bocsi.-mondtam és próbáltam a szemébe nézni, de ő nem nézett rám. -Most mi van?-kérdeztem furán.. Már tényleg érdekelt, hiszen fogalmam sem volt hogy mi lehet most megint a baja.  -Szerinted?-kérdezte lekezelően. -Honnan tudjam, ha nem mondod el?- kérdeztem vissza ugyanilyen stílusban. -Az hogy miután visszamentünk a Pub-ba le se szartál, és ha ez nég nem lenne elég az a nyomorult Chuck megdugott volna azon a bárpulton ha nem szedem le rólad. Csupán ennyi.-mondta ingerülten és az arcomat fürkészte. Az arcom vérvörös színre váltott. Istenem -Szivesen. -köpte oda, majd felállt és ugyláttam indulni készült. -Ashton várj.- mondtam és a hangom megbánást tükrözött. De úgy tett mintha meg sem hallotta volna. Ouch.

Ashton szemszöge

Ahhoz képest hogy a tegnap este milyen jól indult, jól el lett baszva. Mikor délután megcsókoltam Gemmát, azthittem együtt leszünk este és talán beszélgethetünk vagy ilyesmi, de ehelyett részeg volt és Chuck-kal kavart. Még Harry és Tammy sem tudta leállítani. Chuck tudhatta volna hogy Gemma az enyém, hiszen haverok vagyunk/voltunk. De amikor feltűnnek a jól fésült ficsúrok, minden lány utánuk fut. Régi sztori hogy Gemmának úgy 4-5 éve Chuck volt a nagy szerelme, de ő rá se hederített. Mostmár bánhatja, hogy akkor nem kellett neki Gemma.
-Ashton várj.- szólt utánam, de nem álltam meg, túl dühös voltam és nem akartam vitatkozni vele.
-Ashton! -mostmár kiabált. Lassan megfordultam és kérdőn néztem rá, tudtam hogy úgyis tisztázódni fognak a dolgok hiszen úgysem fogok haragudni rá, de egy kis idő azért kéne ehhez. -Ne haragudj.-mondta de a mondat végén elcsuklott a hangja. Már épp válaszolni akartam, de megszólalt. - Ashton, ami történt közted és köztem, megtörtént, de én nem szeretnék többet ennél. Ami Chuckot illeti.. Neharagudj, be voltam nyomva.-mondta ki gyorsan. -Persze én megértem..-mondtam unottam. Én mindig megértem.