Nem Csak Egy Éjszaka \+18\

24.rész

Már csak két hónpom van hátra a szülésig. Kicsit darázok, hogy nem fogom bírni.

Luke azóta se jelentkezett. Nem hívott, nem írt és az ajtón se kopogott.
Szeretem még mindíg. Tudom, hogy mit mondtam neki, de muszáj volt lépnem.

Nehézkesen keltem ki az ágyból, hogy lemenjek kávét főzni.
Iza még aludt, ugyhogy csendben keresgéltem a kávét.

Tudom, hogy nem lehetne cigiznem, de csökkentettem a bagózást. Egy nap max öt szálat szívok.

-Luca. Te mi a francot csinálsz hajnali négykor életem.- kérdezte Iza, miközben a szemét törölgette az álmosságtól.

-Kérsz?

-Mi az, hogy nem?

Össze nevettünk, és töltöttem mind a kettőnk bögréjébe kávét.

-Luke még mindíg nem írt és hívott?-kérdezte Iza miközben bevackolta a lábát a takaró alá.

Hát igen. Ilyen a január.

Megráztam a fejemet és csak vállat vontam.

#Luke sz.

Nem tudok Luca szeme elé állni.
Vissza akarom kapni, de már nem kaphatom. Belevésődött a fejembe a mondatai.
Attól félek, hogy újra elfog küldeni és csak magamba teszek kárt ezzel.

Fogtam egy papírt és egy tollat.
Leírtam neki mindent. Ha ez nem segít, akkor sajnos belekell törődnöm, hogy már nem lehet az enyém.

#Iza sz.

-Szereted még?

Két perc telt el és Luca válaszolt.

-Valahol még igen.

-akkor miért külted el?

-Hagyjuk ezt a beszélgetést most Iza.

Felállt a kanapéról és elkezdett takarítani.
Tudom, hogy még szereti Lukeot és ismerem Lucát.Nagyon nehezen adja be a derekát mindenbe.
Felhívom Lukeot és beszélek vele. Ez így nem lesz jó, hogy mind a kettőjüket szétszedi a bánat.
Megvártam míg elmegy fürödni és akkor felhívtam Lukeot.

Kicsengett hármat, majd felvette.

-Szia Luke.

-Szia.

-Tudnánk beszélni? Lucárol lenne szó.

-Baj van? Mi történt vele?

-Nem történt vele semmi baj.