Vezess, kövess, vagy állj félre az útból!
A Far Away High School-ban új diákot köszönthetünk Lora Parker-t. Aki nem egy átlagos lány és a barátai, se azok Meli és Justin.
"-Képes leszek uralkodni magamon!"
Ám egyszer Lora élete különösre fordul... A...
Másnap reggel Hazz karjaiban ébredtem egy kicsit meglepődtem... Felkeltem és szép halkan kimentem a konyhára inni, de inkább vadászni mentem volna... Szerencsére ma szombat volt. Nagyba iszogattam egyszer csak annyit hallottam, hogy nyílik a szobaajtóm. Gyorsan bele tettem az üvegpoharat egy papírpohárba, nehogy Harry meglássa.
- Jó reggelt! – mondta nyájasan a szemét dörzsölgetve.
- Neked is. – és dobtam neki egy mosolyt.
- Oh, ez az enyém? – mutatott a rántottára.
- Igen.
- Köszönöm. – és adott egy puszit az arcomra. Hirtelen elvörösödtem. Nagyon kínos volt ez a szitu...
- Harry vissza kell mennünk oda.
- Nem!
- De lehet, hogy ott találunk valami nyomot, ami talán elvezet Niall-höz. Kérlek!
- Na, jó. De, ha még egy olyan izé ránk támad, akkor megkapod a magadét. – mondta fenyegetően komoly arccal, de mögötte bujkált egy mosoly is...
- Rendben. – felöltöztem és közben Harry „véletlenül" benyitott. – Áh te hülye menj már ki!!!
- Bocsi! – mondta végig mérve és az alsó ajkába harapott.
- Styles-t! Ki felé!
- Oké, oké. – közelebb jött átfogta a derekam és megcsókolt, majd kicsit elrugaszkodtam és a lábam a derekán kötött.
- Harry vissza kell mennünk.
- Oké, igazad van. Csak magával ragadott a pillanat.
- Legközelebb, ne nyiss be Styles-t. És amúgy is kopogásról hallottál már?
- Jó bocs, igazad van. – Harry kiment én pedig gyorsabban öltöztem.
- Mehetünk!! - kimentem a beültem az autóba.
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
- Lora! Lora hol vagy?!
Basszus nem láthat meg így gyorsan vissza változtam, de a fülem és a farkam valahogy nem akartak eltűnni. Fejemre húztam a kapucnit és elindultam, Harry fele.
- Itt vagyok, ne kiabálj.
- Miért húztad fel a kapucnit nem esik.
- Hát, mert...ez így ...menőbb. - nyögtem ki végre.
- Lora te egyre furább vagy.
- Miért?
- Hát ez a megérzés, meg ez a kapucnis dolog és a hátad mögött logó farokról is mondhatnál valamit.
- Ez csak egy jelmez.
- Kit akarsz te hülyének nézni?
- Senkit, de ez az igazság.
- Lora mi folyik itt? Nem láttalak még soha enni vagy inni. Mi vagy te?
- Ember.
- Ja, persze ezért szomjazol másnak a vérére hmmm?
- Ez nem igaz! – mordultam rá. Próbáltam uralkodni magamon, de kihozta belőlem az állatott. Ezért mikor átváltoztam magam alá gyűrtem és ijesztően néztem és vicsorogtam rá. Harry ijedten nézet rám és a fájdalomnak nevezett erőm feléledt bennem akaratlanul megkínoztam Harry-t.
- Elég!! – állítottam meg Hazz kínzását.
- Mi picsa volt ez?!
- Harry kérlek szépen, ne haragudj.
- Mit csináltál velem Lora?! Majd nem megöltél!
- Akaratom ellenére tettem! Oké?!
- Mi vagy te?! – állt fel Harry és hátrálni kezdett majd futni.
- Harry állj meg! Kérlek!
- Nem, meg fogsz ölni!
- Ne hülyéskedj! – mondtam egy pszichopata vigyor kíséretében.
- Magyarázatot kérek erről az egészről! Egy szörnyeteg vagy Lora Parker!- azzal faképnél hagyott. De én nem hagytam ennyiben.
- Magyarázatot kérsz?! Akkor mi lenne, ha végre megállnál vagy leülnél a seggedre?! – löktem le az avarba.
- Neked meg mi a fasz bajod van?!
- Az, hogy már rohadtul elegem van, hogy mindenki csak a rosszat látja bennem az erőm miatt!
- Őőő...Lora a hajad. – mutatott a feketedő hajamra.
- Igen, Harry tudom, hogy változik a hajam színe.
- Miért?
- Hajlandó vagy végig hallgatni?
Harry hevesen bólogatott. Leültem melléje.
- Nos, az úgy kezdődött, hogy volt egy szemetes autó, amibe veszélyes hulladékot szállítottak, abba estek a rég nem látott barátaim Chris és Daniel Whitford. Az első találkozásunkkor Chris átváltoztatott a méreg pokolian kínzott, de ez semmi, ami utána történt Daniel vegetáriánust akart belőlem csinálni, míg Chris egy emberevő gyilkost.
- És ez az erő, meg az az átváltozás dolog azzal mi a helyzet?
- Chris és az én erőm azonos mi a fájdalom erejével rendelkezünk nekem még a gondolatolvasás is járult hozzá.
- És mi ez a „fájdalom" erő? Amit az előbb tapasztaltam?
- Igen, de szerencsére te nem a legerősebbet kaptad.
- Oh, kösz. De folytasd a történetet.
- Na és, Chris-ék a bujkálást választották, hogy, ne tudjanak a létezésünkről. Én is bujkáltam velük 1 éven keresztül. És az átváltozás az, hogy van egy állati formánk hát mindent elmondtam, amit lehetett.
- És a te milyen álltat vagy?
- Fehér Tigris. – mondtam büszkén.
- És nem hiányzik az ember lét?
- Néha igen, de most sokkal erősebb és gyorsabb vagyok a látásom és a szaglásom is kitűnő.
- Változtass át.
- Mi? Nem.
- De miért, mert nem akarom, hogy olyan legyek, mint te?
