Vezess, kövess, vagy állj félre az útból!
A Far Away High School-ban új diákot köszönthetünk Lora Parker-t. Aki nem egy átlagos lány és a barátai, se azok Meli és Justin.
"-Képes leszek uralkodni magamon!"
Ám egyszer Lora élete különösre fordul... A...
Dehogy ez mit is takar? Azt, hogy egy kicsit sem vagyok, natúr farkas esküszöm, olyan vagyok, mint egy korcs. Múltkor félig vámpír voltam kötelékkel most pedig egy boszi farkas kötelékkel. Csak nekem tűnik uncsinak, hogy folyton nekem jutnak ezek az extra erők? Valaki igazán át vehetnék már-e terhet a vállamról.
- Nem akarod valamelyik erőmet? - kérdeztem a tárgyakat emelgetve a levegőbe.
- Nem köszi, kicsim. - csókolt homlokon.
- Egy korcs vagyok. - helyeztem vissza a cuccokat.
- Különleges vagy. Nem korcs.
- Szerinted lehet egyáltalán babám? Anélkül, hogy valami baja lenne.
- Biztos lehet. - húzott fel a székből. - Harry-ékkel mi a helyzet?
- Semmi Louis nagyon jól viseli, hogy most már ő is félvér. Ahhoz képest, hogy az elején mennyire utálta.
- De Hazz meg szeretete vele.
- Igen. - bámultam Harry-t a köteléken keresztül. - Hihetetlen milyen csodálatos.
- Mi?
- Azzal a gondolattal játszadozni, hogy milyen csodás emberek is vesznek körül nap, mint nap. - fordultam Scott felé.
- Még nem mondtam köszönetet, azért amiért egy ilyen csodás nő mellett találtam rá a boldogságra.
- Te most rólam beszélsz? - pörgettem a kis varázslatot a tenyeremben.
- Igen. - zárta össze tenyeremet. - Mivel az életembe nem lépet semmilyen kis csaj be. Rajtad kívül. - elmosolyodtam majd válaszra nyitottam volna számat mikor Lydia és Stiles rontottak be az ajtón.
- Lora! - sikított fel Lydia.
- Lydia. - borultunk egymás nyakába.
- Sziasztok. - lépet be félénken Theo.
- The...Theo. - dadogtam.
- Szia, Lora. Beszélhetnénk.
- Persze. Nem ártana. - vakargattam kínosan a tarkómat. Majd lementünk a konyhába.
- Szóval. - kezdte volna.
- Várj egy csöppet. - szakítottam félbe. Majd a varázserőmmel valami olyasmi teret próbáltam létrehozni, amit sem Lydia, de Scott sem halhat arról, amiről most mi Theo-val beszélni fogunk. - Folytasd. - adtam szót neki.
- Nézd, ami az autóban történt.
- Ami az autóban történt az nem én voltam. - ismételtem utána és közben ki is egészítettem neki, hogy tisztán lássa a dolgokat. - Kinézetileg én voltam, de viselkedésileg egy Méreg nevű lány volt, aki az én másik felem.
- Szóval a rossz.
- Igen a lehető legrosszabb.
- Áh értem. Akkor ugye ezzel el is felejtünk mindent.
- Igen.
- De én nem szeretném. Amikor velem voltál úgy éreztem tényleg csak az enyém vagy nem pedig Scott-é. Lora én szeretlek. - hopp ezzel Theo Raeken-ről lehullt az álarc. Anélkül sokkal sebezhetőbbnek és ártatlanabbnak tűnt. Ez a dolog pedig egyre értetlenebbnek.
- Theo én nem úgy érzek irántad, ahogy te irántam.
- Nem tudom, hogy legbelül érzel valamit irántam csak még magadnak is alig mered bevallani, hiszen a nagy Scott McCall túlságosan is elvakít. Mit tud megadni neked, amit én nem.
- Theo. Ne csináld, ez kérlek.
- Te, ne csináld. Ne, tedd tönkre.
- Már mindegy. Mi soha nem lehetünk egy pár. - távoztam volna, mikor valami csudi jó ötletem támadt. Meg kettőzöm magam. Nem lesz sem jó sem rossz Lora, mindkét Lora ugyan az lesz. Lehet, hogy majd véletlenül össze is fognak majd minket keverni.
- Egyszer úgyis az enyém leszel.
- Theo van egy ötletem.
- Az, hogy ott hagyod Scott-ot és velem leszel?
- Nem. Meg kettőzöm magam. - mondtam mosolyogva.
- Nekem jó. - vont vállat.
- Oké. - forogni kezdtem és ezt addig csináltam ameddig el nem szédültem és még egy nem lett belőlem. - Ő a tiéd Theo. A neve Selena.
- Szerelmem. - borult Sel Theo nyakába. Theo csak hatalmas mosollyal koronázta boldogságát.
- Mégis éreztél irántam valamit, mert akkor nem csináltál volna magadból még egyet.
- Csak köszönd meg és húzz el. - mondtam vissza húzva erőmet a tenyerembe és így már mindenki hallott minket.
- Köszönöm. - ölelte szorosabban Sel-t. Hihetetlen, hogy Theo-val, hogy utáltuk egymást akkoriban most pedig már "velem" jár. Nem hiszem el, hogy ennek a kis faroknak mennyit számít számomra, hogy boldog legyen. De nem csak az övé, hanem mindenki másé. Mindenki szerelmes Harry+Louis, Niall+Amy, Theo+Sel, Stiles+Lydia és végül én és a hercegem Scott McCall.
2 évvel később
- Szerinted jól döntöttünk? - kérdeztem újdonsült férjemtől.
- A lehető legjobban. - simogattam pocakomat.
- Emlékszem ezen a helyen váltál alfává.
- Igen.
- Semmit nem változott.
- Nem igazán. - csókolt meg. - Szeretlek.
- Szeretlek. - mélyedtem el barna íriszeiben.
- Szerinted mennyi időnk lesz?
- Rengeteg. - dőlt hátra a virággal teli avarba.
- Az öröklét.
- Az öröklét. - csókolt meg. Majd magával húzott a virágok közé.
A nevem Lora Parker
És ez az
én történetem.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
