Van Egy Alfám?! :o /Teen Wolf {Befejezett}

Exszel szemben 2.8

Másnap reggel felültem az ágyba mire megpillantottam Scott-ot a fotelben ülve.

- Szia. – terült el az arcán egy nagy mosoly.

- Szia. – dörzsöltem a szemeim.

- Lehet egy kérdésem?

- Mond.

- Mit keres itt az exed?

- Theo hívta ide. – húztam össze a szemöldököm.

- Házhoz is? – biccentett az ablak felé. Én is rá pillantottam az ablakra mire tényleg ott állt.

- Most az akarod, hogy beszéljek vele?

- Hát nem ártana. Lora megérdemel egy magyarázatot.

- Te. Hányszor mondjam el neki még?

- Ha egy levéllel szakítanának velem én is magyarázatot várnék.

- Jó, de csak azért, mert te kérted. Fordulj el légyszi. – mondtam felkelve. Majd a szekrényhez léptem. Scott elfordult, de egyből vissza. – Azt, mondtam, hogy fordulj. – nevettem fel. Majd felvettem a pólóm.

- Sulihoz jössz, majd vagy az első órát kihagyod?

- Nem tudod, attól függ, milyen kedvében van Mr. Horan.

- A...h...a.

- Na, majd suliban. – léptem az ablakhoz.

- Várj! – húzott magához és ölelésébe zárt. – Ha baj van, csak vonyíts, és én ott leszek.

- Rendben. – fúrtam bele az arcomat a nyakhajlatába. Már az ablakpárkányon ültem fele lábam kint volt mikor Scott megszólal.

- Vigyázz magadra. – bólintottam egyet és kiugrottam pont Niall elé.

- Szia. – mondtam leporolva magam.

- Ő...szia. – mondta kikerekedett szemekkel.

- Mi az? – kérdeztem nevetve.

- Semmi, csak most elevenebb lettél mióta utoljára láttalak.

- Változnak az idők.

- Gyere, sétáljunk. – mondta elindulva az utca felé. Nem akartam menni, de muszáj volt megígértem Scott-nak. Vagyis nem, de megérdemli Niall a magyarázatot.

- Szóval, mit akarsz, mit mondjak?

- Az igazat. Mondjuk azt, hogy mi ez a levél? – nyomta a kezembe.

- Nem akartam ezt, de nem hagytál más választást.

- Mi az, hogy nem hagytam más választást?! – akadt ki. Na, jó talán nem kellet volna ezt mondanom, de ami a szívemen az a számon is.

- Te is tudtad, hogy ez lesz a vége nem?! Mióta New York-ba költöztünk csak távolodtunk.

- Igen, tudom és ez az én hibám. – lépet közelebb.

- Miért csinálod ezt?

- Mert, szeretlek.

- Én...én...én. – lehunytam a szemem. – Én, nem szeretlek már, úgy ahogy te engem.

- Oké nem gáz. – láttam a könnyek ki akartak szökni a szeméből, de felnézet az égre ezzel vissza parancsolta őket a helyükre. Úgy sajnálom szegényt... Oda léptem hozzá és megöleltem. Könnyeim utat törtek maguknak és Niall-el együtt sírtunk egymáson.

- Ne, sírj nincs semmi baj. – simogatta a hátam.

- Úgy sajnálom, hogy megbántottalak. – szipogtam.