Van Egy Alfám?! :o /Teen Wolf {Befejezett}

A sötét ötven arca 2.2

"Mindenki fél a sötétben."

Mikor kiskorunkban kértük a szülőket, hogy ne kapcsolják le a villanyt, mert jön a mumus. Nos, igen velem is ugyan ez volt csak az a gond, hogy nekem nem mumusom van. Hanem egy ismerős idegen, aki akkor bújik elő, ha sötét van, vagy éppen egyedül vagyok. A múltkori esetek folyamatosan ismétlődnek az alak a konyhában, és az iskolában. De mit akarhat tőlem? Derek, akivel az erdőben találkoztam itt van pont New York-ban... Hurrá repesek az örömtől. De néha valami szokatlant szokott emlegetni pl: farkas ember, alfa hím, teli hold.

- Lora.

- Hmmm?

- Hamarosan elfog jönni érted az alfa.

- Derek, te miről beszélsz?

- Nézd Derek ugye? – kezdi Niall. – Nem tudom miért vagy itt azt sem, hogy mit akarsz, de hagyd békén Lora-t.

- Niall mi lenne, ha nem szólnál bele a nagyok dolgába. – fogta meg Derek Niall gallérját.

- Enged el!- kaptam rá Derek kezére.

- Mi lesz, hanem? – hergelt jobban.

- Nagyon megbánod. – mondtam változó hajjal és szemmel.

- Immunis vagyok. – kacsintott rám. Én csak rá vicsorítottam.

- Lora elég lesz. – suttogta Niall.

- Ne nyúlj többet a barátomhoz megértetted? – kérdeztem Derek-től tűzet okádó szemekkel.

- Parker nyugi.

- Ne, nyugizz mióta ide jöttél minden fenekestől fel fordult azért, mert valami analfabétának kellek, de most itt befejeztem mindenki hagyjon, békén én egy félvér vagyok, nekem senki nem parancsol. Nem pedig egy csicska. – mondtam elhúzva.

- Parker várj!

- Leszarom! – sétáltam ki az ebédlőből. Ahogy sétáltam a városba és átmentem egy sikátoron valami sötét alak követni kezdett gyorsabban kezdtem szedni a lábaim mire ő is. Egyszer csak futni kezdtem, de utolért és úgy nézett ki, mint egy ember, de nem az volt fülei hegyesek voltak, mint egy manóé a körmei hosszúkás és hegyes a szemei vörösek voltak nem egy átlagos ember és a fogazata pedig, a farkaséhoz hasonlítható. Megijedtem, de nem féltem félig átváltoztam és megküzdöttem vele, vagyis csak próbáltam. De leterített, mikor a nyakamhoz érintette ujjai végét vonyítást hallottam szóval volt egy kis időm, hogy magam alá gyűrjem. Megfogtam a nyakát és fojtogatni kezdtem.

- Ereszd el!- mondta egy nagyon mély hang.

- Nem!- ordítottam vissza. Mire egy meleg kéz megragadta a csípőmet. Éreztem, hogy a körmeit belém mélyeszti, mire felsikítottam, de még mindig nem engedtem el.

- Lora ereszd, el kérlek! – kicsit engedtem rajta, de még mindig nem engedtem el. Közben pedig valami megharapott. Hirtelen melegség töltött el mindenhol a földre feküdtem összegumózva, nem éreztem semmit csak annyit, hogy pokolian izzadok.

- Mit csináltatok velem? – kérdeztem akadozva, mint valami lemez.

- Megharapott az alfa.

- Oh, ne! Lora én iszonyúan sajnálom.

- Derek, mit?- kérdeztem dadogva.

- Scott miért nem figyeltél rá?! – kérdi Derek felháborodottan.

- Ne, hogy már az én hibám miatt lett vérfarkas. Isaac ugyan úgy tudott volna segíteni.

- Scott, de én téged kértelek meg.