Van Egy Alfám?! :o /Teen Wolf {Befejezett}

Képes leszel rá 2.3

Másnap reggel egy ismeretlen helyen egy ismeretlen ágyban ébredtem. Körbe néztem szippantottam egyet a levegőbe.

- Felébredtél. Végre.

- Scott?

- Személyesen. – ült le az ágyszélére.

- Hogy a...?

- Oh, azt akarod kérdezni, hogy hogyan kerültél ide?- én csak hevesen bólogattam. - Nos, hát. – vakargatta a tarkóját. – Követtelek.

- Minden hová?

- Igen, kellő távolságra.

- Azt is láttad, hogy egy vörös szempár figyelt a sötétben?

- Láttad az alfát?

- Csak a szemeit.

- Nem érezted, hogy milyen szaga volt?

- Olyan nem is tudom.

- Mint a düh és félelem keveréke?- lépett be Derek az ajtón.

- Azt hiszem. – bámultam magam elé.

- Jól van semmi baj. – simította meg a karomat Scott.

- Siessünk ma este teli hold addigra meg kell tanítanunk mindenre.

- Hogy érted, hogy mindenre? – néztem rá.

- Átváltozás, szag minta vétel és annak felismerése, önuralom, állati ösztön megfékezése stb.

- O...k...é. Azt hiszem értem.

- Oké, akkor menjünk a búvóhelyre és álljunk neki.

- Oké, Derek. – bólintott Scott. Felálltam felhúztam a pólóm. Éreztem, hogy valamelyikük méreget lehajoltam mire Scott halkan felnyögött. Én csak felnevettem. Jó móka volt szívatni Scott-ot. Elmentünk a búvóhelyre valamilyen csoda folytán Isaac megölelt. Scott csak féltően rám pillantott.

- Na, jó gyerünk. – csapta össze tenyerét. Ijedten rá néztem Isaac-ra mikor ő csak bólintott egyet.

- Első lecke az átváltozás. – összeszorította a tenyerét majd hirtelen kinyitotta és hatalmas, erős karmokkal végződtek ujjai. – Most te jössz. – Megcsináltam egyszer nem sikerült. – Próbáld újra. –Másodszorra sem ment jobban. Már pánikolni kezdtem mire egy tenyér simult az én tenyeremre és ő is elmutogatta, hogyan kell. Harmadszorra csak sikerült produkálnom valamit. – Oké következő lecke az átváltozás megfékezése.

- Az mit takar?

- Hát meg kell, hogy verjünk. – vakargatta a fejét Scott.

- Jó és?- tettem keresztbe a kezem.

- Nem szabad, hogy átváltozz. – vágott közbe Derek.

- Oké akkor kezdjük.

- Lora biztos?- állt mellém Isaac.

- Igen, na de gyerünk!

- Rendben. – Scott rám csatolt egy pulzusmérőt. És már össze is csaptam Derek-kel. Szinte már vérben úsztam, de még mindig nem változtam át.

- Oké, most legyen egy nehezebb feladat. – eresztette ki karmait Derek. Majd teljesen átváltozott. Mire végeztünk szinte már teljesen sebtelen voltam mivel gyors gyógyulók vagyunk. De valami miatt teljesen kikeltem magamból elvesztettem az irányítás...

- Derek a pulzusa. – mondta Scott aggódva. Elfordultam előlük éreztem a szemem változását és azt is, hogy a körmeim helyett karmok lettek. A kezemet ökölbe szorítottam.