Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Azért vettem egy bejegyzés alá a két részt, mert az Éhségről nem tudtam volna annyit írni, hiszen a sztori közepéhez tisztában kell lenni az elejével, és a csattanókat sem akartam lelőni. Igyekszem ehhez tartani magam most is.
*
Volt már olyan érzésetek valamivel (egy könyvvel, sorozattal, filmmel) kapcsolatban, hogy áhh, ennek a folytatása tuti nem fog akkorát ütni, és különben is az első rész a legjobb? És aztán vágott már titeket gyomorszájba a folytatás?
Na ez is ilyen.
Az Éhségben az előző rész halott fiúi, akik ügyében eredetileg Jeanette elkezdett nyomozni, eltűnnek. Úgy értem, nem találnak több holttestet, de ezzel együtt a nyomozás sem moccan semerre. És a legrosszabb, hogy kezdenek kihűlni a nyomok. Közben lassan rájövünk, ki is Victoria Bergman, és neki is meglehetősen sok köze lesz a nyomozáshoz. Az írók beleszőttek egy kis kitérőt, valami üzletember halálát, ami amúgy teljesen lényegtelen, és csak az időt húzza (meg összezavar).
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Szépen lassan világossá válnak a dolgok, és arra is rájövünk, hogy a múltnak, és a középiskolás éveinknek sokkal meghatározóbb szerepe van az életünkben, mint gondoljuk.
Az elején Victoria Bergman a történet kulcsszereplője (hagyok időt, hogy meglepődjetek), de ahogy bontakoznak ki a szálak, kiderül, hogy talán mégsem. Kapunk egy új főszereplőt. Egy romlottabb, szörnyűbb háttérrel rendelkező főszereplőt, mint Victoria.
A Tisztulás annál a csattanónál folytatódik, ahol az Éhség befejeződött, csak egy másik szemszögből. Elkezd minden összeállni, és visszatérünk a gyökerekhez; a zsidók deportálásához, ami mindent elindított. Egy élet keseredett meg, ami sok másikat tett tönkre.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ennél többet nem is igazán tudok írni anélkül, hogy lelőném a lehető összes csattanót.
Nagyon ijesztő, hogy végül is honnan indult ki ez az egész, és miért történtek azok az események, amelyeket három könyvön át taglaltak az írók.
Megrázó, de életem egyik legjobb trilógiája volt. Mindenkinek ajánlom, aki érez magában annyi erőt, hogy elolvassa, miként törik darabokra több család élete - középpontban a csonkításokkal és erőszakkal.
Remélem, sikerült meggyőzzelek Titeket arról, hogy noha ez a regénysorozat tele sötétséggel, mégis páratlanul jól van megírva, és érdemes elolvasni.
Szívesen olvasnám a Ti véleményeteket is, ha találkoztatok már ezzel a könyvvel! :)
