Me, myself and I

Író (?) kihívás - 8. nap

Kérdés/feladat: Ossz meg valamit, amivel kapcsolatban szenvedsz.

Válasz/megoldás:

Pfffffff. :D Egyszerűbb feladat nem volt? :D Jelen pillanatban két ilyen dolog is van, ebből az egyik csak ilyen átvitt szenvedés, a másik pedig...

Az első, hogy előrendeljem-e az Elátkozott gyermeket, illetve ha igen, akkor mikor és honnan. Vagyis a honnan már megvan (valószínűleg a Libritől, mert ők nem számolnak fel szállítási költséget az előrendelt könyvekre), de hogy mikor, azt nem tudom. Félek, hogy ha sokáig húzom, akkor már nem, vagy csak sokkal később kapom meg, Előbb-utóbb úgyis megvenném, de... ahj nem tudom. :D Valaki megvette már amúgy? :)

A másik dolgot nem tudom, hogyan is írhatnám körbe... Biztosan számotokra is vannak olyan emberek, akik mindenkinél közelebb állnak a szívetekhez, még ha Ti magatok több ezernyi kilométer távolságra is vagytok egymástól. Igen, elsősorban színészekre gondolok, de nem a sikítozós- minden-dolgot-megveszek-amin-ő-van rajongásra, hanem a szeretetre. Amikor boldog vagy, ha sikert ér el, boldog vagy, ha mosolyogni látod egy képen, és a rövid videók Róla képesek Téged kihúzni a sötétségből. Ezt már nem is rajongásnak, hanem szeretetnek nevezném.

Na szóval, biztosan mindenkinek van ilyen ember. Nekem is. Az előbb a jó dolgokat említettem, de mi van, ha valami rossz történik? Ráadásul nem is lehetsz biztos benne, hogy megtörtént, vagy az illető csak hülyéskedik. Az én helyzeteben az adott dolog a depresszió.

Elképzelni sem tudom, mi lenne, ha Ő depressziós lenne. Sajnos közelről ismerem a betegséget, és nagyon nem szeretném, hogy ez az ember is szenvedjen tőle.

Aggódom. Akárhány képre nézek róla, a mosolyára, rá, mindig ez jut eszembe. Hogy mi van, ha a mosoly hamis, ő pedig szenved?

Lehet, hogy paranoiás vagyok, de szeretem, és féltem. *sóhaj* Ez van.