Új esélyek

223 20 3
                                    

Tudni illik rólam, hogy nagyon is jó kislány vagyok. Egyedüli gyerekként nem is tudtam volna igázn zülleni. A szüleim a figyelmük száz százalékát nekem szentelték, sosem unatkoztam, mindig foglalkoztak velem. Nem hazudtam, nem beszéltem vissza. De most minden megváltozott. Elérkeztem abba a korba, amit a szülők imádsággal, hajtépéssel és kamaszkezelőkönyvekkel várnak. Ez egy nehéz időszak, tele hazugsággal. Sajnos nem csak én hazudok...., hanem nekem is hazudnak....
Szóval miután sóhajtozva becsengettem a házba, nem gondoltam a legrosszabbra. Apára. Valójában apa mindig a toleránsabb szülő volt, de ha tényleg meg van rá az oka, hogy megszidjon, akkor hát jaj nekem. Ez is egy ilyen pillanat volt...
-Bunny mégis hol jártál?!-támadott le Anya.
-Te normális vagy?!-üvöltött Apa. Hmm...ezek aztán a "Family Goals"-ok...
Ha egy sorozatban lennék, tuti a nyakamba borulnak, és símogatni kezdenek, miközben azt szipogják, hogy "Jajj, de jó, hogy nem esett semmi bajom"...
De ez nem egy sorozat, és nem lesz happyend...
-Nektek is szia-oldottam a feszültséget-Sunshine-nal voltam.
-Az nem lehet kisasszony!-vigyorgott gúnyosan Anya-Mivel egy perce telefonáltam Daffy-nak! Se Sunshine, se Bunny!-mintha valami idegbeteg szörnyeteg elrabolta volna az anyámat...
-Na jó, izé....-gyorsan leforgattam a válaszlehetőségeket a fejemben:
•Azt mondom, hogy csak sétálni voltam....Nem, ez nem jó. Willmington nem olyan nagy, hogy fél tizenkettőkor érjek haza.
•Elmondom az igazat....Ez egy hatttalmas NEM!!
•Azt mondom, hogy az NTD-sekkel találkoztam...Ez lesz a jó!

-A barátaimmal voltam-mondtam lazán.
-És a barátaidnak holnap nincsen iskola?!-kiabált Apa.
-Ömmm....de-és a világ legpocsékabb kimagyarázkodás díját... kapja Bunny Bell!
-Most mars fel a szobádba!-reszketett a dühtől Apa. Szónélkül tettem amit mond. Holnap legalább lesz téma a Skate Parkban...
Este többször is eszembe jutott ez az "elrablás ügy".
Ilyenkor mindig folytogató érzés fogott el, a gyomrom görcsbe rándult. És az az érzés, az a kibírhatatlan érzés. Mikor azt hiszed, mindjárt elhányod magad. Szinte egy szemhunyásnyit sem aludtam...

-Szeretnéd-e Bunny Bell, Luke Moss-t hites férjedül?
-Igen-üvöltöm. A pap érdekesen reagál:
-Ébresztő! ÉBRESZTŐ!

.........

-Hjaj Anya, hány óra van?-nyitom ki nagy nehezen a csípáimat.
-Pontosan hat!-vigyorgott.
-De a suli csak kilenckor kezdődik-nyöszörögtem, és a fejemre nyomtam a párnát.
-Hát, aki ilyen nagy lány, hogy tizenkettőkor jár haza, annak a korán kelés sem akadály.
-Szóval ez a büntetésem?-ültem fel.
-Ó, neeem....-mondta komolyan Anya-Ez csak egy kis....ízelítő-csacsogott, majd dudorászva elhagyta a szobámat. Ahh....micsoda helyzet! Ráadásul az iskola sem kedvez nekem. Igyekeztem minél lassabbak készülődni. Van időm. Ráadásul, ha Apa hazajött, akkor nyilván szabadságon van...Nyilván reggelizik...Éés nyilván rettentő mérges. Nem kell ez nekem, hogy ilyen borzasztóan kezdődjön a második napom.
Az iskolába érve első dolgom volt, hogy Tellur-ral beszéljek.
-Kicserélődtek a telefonjaink-nyújtottam át mosolyogva a mobilját, mikor az osztályba értem.
-Ja, észrevettem-rágózott, majd tépett, sötét frufruját oldalra söpörte a szeméből. Odaadta az enyémet, és le is lett rendezve az ügy...
-Akkor, minden rendben van...Ugye TE?!-röhögtem a saját poénomon
-Mi?!-fintorgott
-Érted! A Tellur vegyjele a TE!-nevettem-A TE még lehet a te is...-vártam, hogy leessen neki...vagy legalább a plázacica barátnői, akiktől elraboltam őt egy mobilcsere erejéig.
-Hjajj! Hagyjál már ezzel a fizikai dologgal!-nyöszörgött megjátszott fejfájással.
-Kémia-javítottam ki, majd miután láttam, hogy a szeme szikrájat szór felém, inkább leültem.
Igazából az egész napon paráztam a tanóráktól. Nem tudtam, hogy rendes dolog-e, ha minden tanár által feltett kérdésre válaszolok. Persze igyekeztem, ahogyan a két túlbuzgó csaj is. Phoebe és Sheary. Phoebe nagyon rendes volt, például mikor az ismétlő irodalom kérdésre csak én tudtam a választ, még lopva rám is mosolygott, és bíztatóan felém mutatta a nagyujját. Hát, ennek a gesztusnak örültem is meg nem is. Kedves volt tőle, nyilván nem akart rosszat, de mégis annyira lekicsinylőnek èreztem. Mintha hülye lennék. Hahó! Valahogyan be kellett jutnom ebbe a magángimibe! És nem csak ő lehet okos...Pff, na ez a másik fele. Sheary! A fejébe vette, hogy én versenyezni akarok, és valahányszor gyorsabban jegyzeteltem, mint ő vagy hamarabb válaszoltam, mint ő, gyilkos tekintettel fordult hátra, hogy szűk szemét szeplős arcomon legeltethesse. Á, kicsit sem volt kellemetlen!
Mikor az utolsó órán, matekon megszólalt a világot megváltó csengő, egy srác jött oda a padom elé. Egy srác. Sötét hajjal. Fekete szemekkel. Aranyos gödröcskékkel. Igen, igen! Az a srác, aki legutóbb a telcsimet szolgáltatta vissza nekem.
-Heló. Bocs, hogy így elrohantam múltkor. Robin vagyok!-fogott velem kezet. Vééhégre! Végrre! Valami udvarias gesztus! Valami emberséges! Valami, ami nem lekezelő! Vidáman kezet fogtam vele, de annyira belefeledkeztem az arca minden egyes tökéletes négyzetmiliméterébe, hogy elfelejtettem elengedni. A srác, azaz Robin kínosan elvette magát.
És én pedig kínosan ácsorogtam tovább.
-Ja, én Bun vagyok!-mosolyogtam rá. Megint a kínos csend...az az őrjítő csend!
-Ezt neked rajzoltam-adott át egy kincses térképhez hasonlóan összetekert papírlapot. Nagyon zavarba jöttem emiatt. Mégis mit rajzolhatott?! Valami romantikus virágot?! Vagy valami ocsmányságot? És csak azért ilyen kedves? Megpróbáltam szétnyitni, de közbelépett.
-Ne itt, inkább menjünk ki-bökött az ajtó felé. Félénken bólintottam.
Az udvaron leültünk egy fa alá. A rajz egy karikatúra összegzés volt. Az összes embert lerajzolt, aki a 10. osztályba jár.
-Ezek az osztálytársaink-nevettem el magamat.
-Mindenkit lerajzoltam-mosolygott, és nekidőlt a fának-Csakhogy jobban kiismerd magad itt. Ott vannak a plázás ribellák, Tellur, Leticia, Hillary és Verron. A legjobb pasikra hajtanak, legjobb ruhákra, legjobb táskákra-folytatta behunyt szemmel, és pedig a rajzon levő négy lányt kezdtem tanulmányozni. Ez a Robin valami eszméletlenül rajzol! Nagyon ötletesen oldotta meg a szinte tökéletesnek mondható lányok megalkotását. Hatalmas kacsaszájat rajzolt nekik, nagy kivágást és persze cérnavékony szemöldökót. Nagyot kacagtam, mikor megláttam őket-Úgy élnek, mintha valami tinisorozat föszereplői lennének. Kedvenc filmjük a Bajos Csajok, persze mind azt képzeli, hogy ő az a nagy "különc" köztük. Aztán mindegyik kibeszéli a másikat a háta mögött, másnap meg ismét játszák a nagy barátnőket.
Aztán ott van a két minden lében kanál csajszi. Phoebe és Sheary. Mindenről tudni akarnak, minden pletykát ismernek és szinte mindent tudnak az osztálytársaikról. Állandóan értesítik egymást a friss pletykákról és folyton intézkedni akarnak. Jól tanulnak, de emelett elég menők. Blogot írnak, iskolai versenyekre járnak és szinte mindenkit ismernek...
A lapra néztem. A két lányt sziámi ikerként rajzolta meg, illetve nem tudom, hogy ezt hogyan hívják. Egy testük volt, de két fejük. Egy kezükben telefon, a másikban egy jegyzetfüzet volt. Titkárnős kosztümöt viseltek, és ocsmány irodai magassarkút. Kísértetiesen tehetséges ez a Robin.
-Utána most hozzánk érkezett még Michael. Egy vérbeli paraszt. Minden lányt meg fog fűzni. Aztán meg szépen otthagyja őket. Persze nyilván többféle macsó van. Van az, aki mindent megtenne EGY bizonyos lányért, állandóan a kedvében járna, udvarolna neki, védelmezné. De Micheal nem ez a fajta. Őt minden lány érdekli. Minden este bulizni jár. Az osztályunkban nem igazán barátkozik senkivel, inkább az idősekkel. Például Mark-kal és az eszméletlen bépszerű Kim-mel.
Na itt kirázott a hideg. Eszembe jutottak a Kalózok és megint émelyegni kezdtem. De mikor megláttam Michael-t a képen, röhögőgörcsöt kaptam. Hatalmas égigérő páwa hajat pingált neki, fülébe fülbevalót és salátadarabot a foga közé. Hatalmas orrlyukaiból lógott a szőr, és az óriási zsíros fülébe belerajzolt egy segítségért kiálltozó legyet, aki beleragadt a fülzsírba. Úgy visítottam a röhögéstől, hogy jópáran megbámultak minket.
-Ehez nagyon johó-törölgettem a könnyeimet-Folytasd!-ültem le mellé csillogó szemmel.
-Morgan, Harry és Toby pedig a maradék. Mindent együtt csinálnak. Általában csajozni járnak, kevés sikerrel, állítólag még zenekart is alapítottak. Nem kimondottan lúzerek, mert vannak itt barátaik, de menőnek sem mondanám őket.
A rajzon egymás kezét fogták, és mindegyik fején ostoba négyéves vigyor ült ki. A pólóikra "Peace and Love"-feliratot rajzolt és virágos nyaklánccal díszítette pattanásos nyakukat.
-És...és ezt miért rajzoltad nekem?-érzékenyültem el.
-Tetszel nekem-válaszolta még mindig behunyt szemmel-Különleges vagy, gondoltam értékelni fogod-vonta meg a vállamat, majd a szemembe nézett.
-Még szép!-öleltem magamhoz a rajzlapot-Állati tehetséges vagy-állapítottam meg.
-Akkor holnap-állt fel, majd felsegített.
-Holnap-mosolyogtam. Még egy ideig bámultam a rajzot. Lehetetlen volt lekaparni a vigyort a képemről.
Lassú léptekkel elindultam a Skate Park felé. Nem érdekelt semmi. Nem is figyeltem a körülöttem levő dolgokra. Csak is Robinra tudtam gondolni. Csak is ő rá. Mit akarhat tőlem? Tényleg jóba lehetnénk? Hirtelen minden annyira szép lett. Mindenben csak gyönyörködni tudtam út közben. Beszéltem egy fiúval! Egy számomra szimpatikus fiúval! Nem bonyolítottam túl a dolgot! Nem paráztam, hogy mit mondjak! Nem izgultam, hogy mit vegyek fel! Csodás volt.
Majd szét pukkadtam boldogságomban, mikor a Skate Parkhoz értem...

Heló Wattkankáim!😂😍
Arra gondoltam, hogy mivel eléggé tetszett nektek az előző szereplős rész, ahol bemutattam a kézzel rajzolt karakterlistámat, úgy döntöttem, hogy elkészítem a másodikat is! Kommentbe írjatok szereplőket, akiket szívesen látnátok lerajzolva. Nem ígérek semmit, de már megrajzoltam egy-két emberkét is. És fiút is!!! Fiút is!!! Végre sikerült fiút rajzolnom!😂😂😂
Na szóval egyaránt írhattok régi és új szereplőket is. Egyébként elárulom, hogy megrajzoltam Luke-ot!!!! Luke-ot!!!😂😂😂 Nem lett valami jó, de büszke vagyok magamra😂😂
Remélem ez a rész is elnyerte a tetszéseteket😍😍😘😘
Mostanában annyira imádok írni. És ennek a résznek a megírását is hihetetlenül élveztem!😂😉 Arra gondoltam, hogy belekezdenék mégegy könyvbe, de valahogy nincs ötletem...ha nektek van, akkor jelezzétek😌😌Addig is agyalok rajta😂
További szép napot😍😍❤❤🙈🙈

~Csak egy deszkás sztori~Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon