The Boy Who Stole My Heart -Hunter Rowland (Befejezett)

2.évad 6.rész

Nem nem akarok oda vissza menni! Nem akarom látni őt! Nem.
-Nick nem lehetek ma nálad??-könyörögtem neki vagy századszorra.
-Nem! Lara sajnálom de most nem!-mondta szigorúan.
-Lara!-halottam egy kiáltást! Ez Carson! Ajajj mit fogok én kapni.
-Lara mégis mit képzelsz magadról?-huzott a karjai közé.
-Sajnálom!-motyogtam neki.
- Ez ki?-mutat Nick felé.
- Nem ez hanem ő! És ő egy barátom!-jelemtettem ki határozottan. Elegem van hogy folyton fèltékenykedik!
-Persze! Csak egy barátod!-horkan fel.
-Igen az! De figyelj csak elegem van belőled! Folyton nagy ügyet csinálsz mindenből.  Kész! És még nem is hiszel nekem. Menj el a francba csinálj amit akarsz csak engem hagyj békén!-mondtam a szemébe ès elindultam be a házba. Huhh megcsinàltam. Lehet kicsit durva voltam de már nem akarok vele eggyütt lenni.
-Nicsak nicsak megjött az utcasarki....-nem hagytam befejezni.
-Cristhine! Ehhez most nagyon nincs kedvem. Nem tudnál most az egyszer békén hagyni?-kérdeztem tőle.-Vagy tudod mit mindegy is!-mondtam és elindultam felfele. De beleütköztem valakibe.
-Mivan meguntad a pasidat?-nevetett gúnyosa  Hunter! Nem értem a hangulat változásait.
-Hunter hagyj most békén!!!-mondtam neki.
- Valaki ideges!-idegesített továb. Mit sem törődve benyitottam egy random szobába és belefurtam egy ágyba a fejem.
-Basszus!!-ordítottam bele a párnába. De arra nem számítottam hogy valaki fekszik mellettem.
-Lara jól vagy??-emelkedett fel Jacob.
-Nem!-hajtottam le a fejem.-Most asszem szakítottam Carsonnal. Nicket faképnél hagytam. Hunterrel veszekedtem.-vázoltam fem a hejzetet.
-Gyere ide!-mondta és magához húzott.
-Egyben biztos hogy helyesen cselekedtél!-ront be Emily.-Jacob kifelé!-irányitotta Jacobot.
-De most miért??-nyavalygott.
-Csajos este!-zárta le ennyivel Em.
- Én is lány vagyok!-kezdett el nyávogni.
-Jacob nem mondom mégegyszer!-húzta fel a szemöldökét. Ilyenkor egy kicsit ilyesztő.
-Megyek már!-tette fel védekezően a kezét.
-Na csajszi! Látom megfogadtad a tanácsom.-ujjongott.
-Már nagyon nem bírtam tovább muszály volt szakítanom vele.
-Most szabad a pálya!
-Bár csak az lenne. Hunter csak bunkózik. Fogalmam sincs hogy mit érez.-mondtam
- Nyugodj meg! Látszik rajta hogy még mindig fülig szerelmes beléd.-mondta.... bárcsak...