The Boy Who Stole My Heart -Hunter Rowland (Befejezett)

2.évad 16.rész

Jajj bárcsak egy filmben lennénk......
-Figyelj! Van egy tervem!-csattant fel Em.
-Igen?-húztam fel a szemöldököm.
- Csókolóznod kell Hunterrel!-jelentette ki.
-Hogy mi?????-kérdeztem. Nem én én... nem lennék képes.
-Igen! Csókold meg Huntert és Jennát meg a helyszínre viszem.-jelentettte ki. De ìgy ártanék neki nem? Nem akarok ártani neki.
-Nem akarok ártani neki!-mondtam.
-De Lara! Most nézed ahogy nyalakodnak meg így meg úgy?-kérdezte.
-De....-gondolkoztam el. Mondjuk nem ártanék neki annyira... végülis megszabadulhat a csajtól. Csak ha megcsókolom... akkor biztos elő fognak törni az emlékek.
-Lara! Akarod vagy nem?-kérdezte.
-Ak-akarom!-mondtam ki nagy nehezen.
-Remek!Akkor csináljuk!-mondta. Csináljuk.......
-Megyek megkeresem Huntert!-mondtam
-Én meg Jennát!-biztos hogy ez jó? Mármint biztos hogy nem jó de... ahjj mindegy. Nem lehet mindig ártatlannak lenni.
-Öö Barndon nem láttad Huntert?-kérdeztem.
-De szerintem kint van a kertbe!-mondta de már rohant is fel. Akkor a kertbe! És kint is volt a kertbe.
-Szia!-köszöntem.
-Szia! Most már van kedved a társaságomhoz?-vonta fel a szemöldökét.
-Eddig sem mondtam hogy nincs!-nevettem.
-A viselkedésed nem arra utalt.-sóhajtott.
-Lehet....-gondolkoztam el. Omg még mindig elvarázsolnak a szemei.
-Amugy nem is vagy annyira rossz csaj!-nevetett. Jézus!!!
-Barátnőd van!-mondtam.
- De ő most nincs itt!-vonta meg a vállát. Áhh hogy így játszunk?!
-Igen?!-mentem közelebb hozzá.
-Igen!-jött ő is közelebb.-Lara!-suttogta.
-Tessék?-kérdeztem. Neeee neee csak nee.
-Jah semmi vagyis nem nem semmi.-mondta. Ezek szerint még mindig érez irántam valamit? Egyre közelebb jött hozzám.
-Tudod, nem tudom hogyan de te nagy hatással vagy rám... mintha már egy jó idelye ismernénk egymást!-nézzett egyre jobban a szemembe. Ahww a szemei. Lara ne hogy valamit elronts!!
-Lehet!-suttogom az ajkaria. És bummm. Egy év után ismét érezhettem. Végre!! Csak nem Lara formályában. Sajnos.. mint mindig felemelő érzés járta át az egész testemet.
-Mégis mit képzeltek?-szaladt oda hozzánk Jenna. Félve hátrapillantottam Emilyre, ő csak kacsintott egyet.
-Öhmm figyelj meg tudom magyarázni!-kezdte Hunter. Hát ezt nem fogod...
-Igen??? Igen? Meg tudod? De nem nekem fogod!-azzal fogta magát és elment. Jenna elintézve. Hunter szemében egy kis csillogást véltem felfedezni. Én én nem akartam ezt. Lassan bólintottam jelezve hogy menjen utánna. Pfuuu.
-Pacsit csajszi!-kocogott ide Emily.
-Pacsit!-sóhajtottam.
-Most nem Happynek kéne lenned?-kérdezte.
-Em. Most csokoloztunk egy éve elöszörr! Szerinted? És meg is bántottam.-mondtam neki.
-Ahj gyere ide!-tárta szét a karjait. Amibe bele is merültem.
-De figyelj legalább ezt elvégeztük!-próbált vigasztalni.
-Emily?-jelent meg Brandon. Ajjajj.
-Brandon ez nem..-kezdi.
-Nem! Te csináltad mindent te tervezted el hogy szakítsanak! Lara után ő volt az igazi szerelme! Hogy tehetted ez?-lábadt könybe a szeme.
-És te Lena! Te tudtad hogy barátnője van! -förmedt rám.
-Sajnálom..-suttogtam.
-Emily. Ezzel tudod hogy mindennek vège van köztünk!-mondta majd eltrappolt. Emily a földre rogyott.
-Lara!-könnyezett...
-Em. Ez mind az én hibám annyira sajnálom......