The Boy Who Stole My Heart -Hunter Rowland (Befejezett)

2.évad 14.ész

Hát akkor beszélgessünk............
-Gyere megmutatom a szobád!-mosolygott.
-Rendben!-már mentem vona előre ha nem jut eszembe hogy nem kéne...
-Ez az! Bocsi csak az előző..-itt elgondolkozott.-az előző lakó pofátlanul itt hagyta!-mondta flegmán.. de èn ezt nem akarom!
-Emily?!-kérdeztem
- Igen?
-Amit most mondok azt nem mondhatod el senkinek!!-figyelmeztettem!
-Oké! Mondjad.-mondta kiváncsian.
-Lehet meg fogsz haragudni rám de... de mindegy!-mondtam és levettem a parókát. Szőke hajam a vállamra hullot. Em csak ámult.
-Lara!?? Mégis hogy képzelted ezt???! Te normális vagy?-vont kérdőre idegesen.
-Emily tudom...!-de nem hagyta befejezni.
-Nem erre nincs magyarázat!-mondta.
-De Emily nem érted hogy ez az egy esélyem van. Tegnap Majdnem LEFEKÜDTEM Blakkel!!!-kiabáltam én is.
-Mi???-fagyott le.
-Öhmm..-szégyeltem el magam.
-Te majdem???-kezdett még idegesebb lenni.
-Emily légyszives hadd magyarázzam meg!-kérleltem.
- Ajánlom hogy ésszerű magyarázatod legyen erre!-mondta.
-Na szóval ugye miután láttam hogy hogy Hunternek barátnője van..... te is tudod hogy nem volt kedvem semmihez meg .... meg hát tudod mit érez ilyenkor az ember. Aznap mikor elmentetek bulizni Blakkel hát ittunk egy ici picit..... és hát majdnem megtörtént az de Blake észhez tért... azért mentem el mert ez nem csak nekem hanem Blakenek is kellemetlen lett volna a jövőbe. És kitaláltam ezt! Értsd meg Em. Csak ez az egy esélyem van hogy a közeletekbe maradjak!-mondtam neki. Egy pillanatig halgatott.
- Ha ez kiderül te nagyon nagy bajban leszel!-csak ennyi jött ki neki. Ezek szerint tartaj a titkot?
-Szóval??!..
-Igen! Nem foglak beárulni. Mivel az én érdekem is hogy ne bukj le, tökéletesen fogjuk csinálni!- csapott a tenyerembe.
-Tudtam hogy nem hagysz cserben!-öleltem meg.
-Hogy hagynám cserben a legjobb barátomat?-nevetett.-Na de csajszi gyere vedd vissza a parókát és kezdjük.-mondta. Huhh ezt megúsztam.
-Nagyon örülök hogy itt vagy!-mondta mégegyszer.
-Látom már nagyon össze barátkoztatok!-nevetett Taylor.
-Igen! Ez egy örök barátság kezdete!-mondta Em. Nem is tudtam hogy ilyen jól tud szinèszkedni. Fura...
-Már le is cseréldet?!-kérdezi flegmám Jacob. Tudom hogy most rám gondol.
-Nem cseréltem le. Csak szereztem egy új barátott!-pillantott rám.
-Persze!-mormogta az orra alatt Jacob. Én nem akarom őt tönkre tenni. Fáj őt ìgy látni.
-Szia!-hallottam a hátam mögül egy hangot. Megfordultam és szembe találtam magam Jennaval ( hunter barátnője)
-Szia! Öhm Lar! Vagyis Lena vagyok!-nyögtem ki végre.
-Jennna! Hunter barátnője!-ölelt meg. Nem kell hangoztatni basszus. Ahjj annyira utálom hogy nem ő nem tehet semmiről. Jézus!! Még mindig ölelget!! Gyorsan kibujtam a csaj retenetesen erős szorításából.
-Szia drágám!-jött meg Hunter. Jajj de édesek "Drágám". Blaaa de nyálas.... mondjuk belegondolk mi is ilyenek voltunk....
-Min mosolyogsz új csaj?!-kérdezi új csaj??  Ez most kom?
-Elösször is Nem ÚJ csaj hanem Lena. Másodszor semmi közöd hozzá. Harmadszor inkáb meséld el a barátnődnek hogy hogy köszöntöttel engem!-vigyorogtam gúnyosan. Lehet hogy túl gonosz vagyok de ez van.
-Hunter miről beszél?-kérdezte Jenna.
-Gyere fent megbeszéljük!-mondta és felmentek. Közbe szúrósan végignézett rajtam......