One Night At Chicago

~1~

Reggel pittyogásra ébredtem ami a vekkeremtől származott.
-Milyen nap van ma?-kérdeztem magamba  miközben szememet dörzsölgettem,hogy legalább kicsit felébredjek vagyis mindenestere úgy nézzek ki.
-Kedd van néztem rá a telefonom képernyőjére.Kikászálódtam az ágyból majd a fürdőbe botorkálltam.Megmostam a fogam felvettem az egyenruhám és a jelvényem majd beültem Voight mellé a kocsiba.
Egyébként Voight az én nevelő apám vagyis anyám drogozott kiskoromban így Hankhez kerültem 15 éves koromban.Mindig ügyelt a biztonságomra ellátásomra.
Ő rá volt szükségem.
Gondolataimból a fék csikorgása ébresztett fel.
-Egy újabb nap a rendőrségen.-mondtam majd kikászálódtam a kocsiból.
-Jó reggelt!-köszönt Adam.Adam az egyik társam az "Intelligence"-nél.De itt van Kevin,Alvin, Antonio,Jay és Nadia aki a hívásokat kezeli.És vannak járőreink:Roman (Sean) és Burgess (Kim).Miután beértem lepakoltam az asztalomra majd a táblára emeltem tekintetem amin a bizonyítékokat,nyomokat gyűjtünk.
-Jake Lewellens,drogkereskedő.
-Admund Don,megölt egy családot.
-Edward Amber,egyenlőre csak egy tanú említette meg egy gyikosságnál.

-Voight!-kiáltottam főnököm után.-Ismerem ezt az embert...
-Melyiket?-fordult vissza idegesen az irodája ajtajából.
-Őt!-mondtam remegő hangon miközben az egyik képre mutogattam.
-Mégis honnan?
-Ott volt mikor Admund Don megölte a Jhonson családot.Ott állt és nézte ahogy kihozzuk a sérülteket.Emlékszem rá.
-Hallottátok, szerelkezzetek fel!-utasított Voight.
Mindenki felöltözött majd beültek a kocsikba.Leparkoltunk egy régi ház előtt,de mielőtt be tudtunk volna menni lövéseket hallottunk.
-Menj!-kiáltott Voight.
-Chicagoi rendőrség!-kiáltotta Atwater (Kevin).
Nem jött válasz így berontottunk a lakásba.Áporodott szag járta be az egész házat.A falak roskadoztak a vakolat is leesett róluk.Felfutottam a lépcsőn ami minden egyes lépésemnél megcsikordult majd benéztem az összes szobába.Az utolsónál megláttam valakit.
-Sérült!-kiáltottam volna de valaki pisztolyt tartott a tarkómnak.
-Hallgass el!-súgta a fülembe amitől kirázott a hideg.
Lépteket hallottam.Nyöszörögni kezdtem fogvatartóm szorításában,aki ezt érzékelte és felhúzta pisztolyt.
-Még egy ilyen és holtan fognak rádtalálni.-vágta hozzám a szavakat.Mikor már láttam hogy jönnek a társaim,tudtam hogy cselekednem kell.Mikor a gyilkos levette rólam a tekintetét,kihasználva a pillanatot kiszabadultam a kezeiből majd orrba vágtam és elvettem tőle a pisztolyt.Eközben felért Halstead (Jay) aki rálépett a földön fekvő szerencsétlenre.Átkarolta a vállam és magához húzott.
-Jól vagy?
-Persze.-mondtam majd kiindultam volna a házból mikor egy sikolyt hallottam az utcáról.Mivel a többiek az épületben voltak kénytelen voltam én menni.
-Jay maradj itt vele,nehogy elszökjön.-Mindjárt jövök.
Kifutottam az utcára és előrántottam a fegyverem és lassan mentem tovább.Egy nő kiáltozott a rendőrség után.
-Hölgyem nyugodjon le és mondja el mi történt.
-Egy férfi ellopta a kocsim.Magas volt kapucni volt rajta.-hebegett össze-vissza a nő.
-Milyen kocsija v...-kérdztem volna mikor lövést hallottam a házból.Úristen Jay!-tört rám a pánik.-a nő nem értette mire gondolok de én csak visszafutottam a házba.Felrohantam a lépcsőn be abba a szobába ahol Jay volt.Még mindig bent lakozott csak egy golyóval a vállában.
-Jay....-suttogtam miközben bekötöztem a vállát.-Valaki segítsen!-kiáltottam a csapatom után.
Előszőr Ruzek (Adam) talált rám.
-Egy mentőt kérek a Lincoln utca 2556-os házhoz.-telefonált be a központba Adam.
-Vettem.-szólt bele egy nő a rádióba majd megszakadt a kapcsolat.Adam segített felemelni Jayt és kivinni az utcára ahol a mentők már vártak minket.Beraktuk a kocsiba Halsteadet majd néztük ahogy a sziréna lassan elhalkul és elhalványul a sötétben.Közben kijöttek Voighték is az omladozó házból.Egy dobozt találtak amit egyenlőre még nem nyitottunk ki,mivel ujjlenyomat olvasó rendszere van.
-Jól vagy?-kérdezte Al.
-Uhum.-bólintottam majd beszálltam a kocsiba és elmentem a chicagói kórházba.Ott neki dőltem a falnak majd lassan lecsúsztam rajta.Mérges voltam magamra,hogy otthagytam egyedül.Hogy most miattam műtik.Könny gördült le az arcomon,mikor valaki megütögette a vállam,es leült mellém.Voight volt az.
-Ne okold magadat.-mondta nyugodt rekedtes hangján.
Válasz nélkül bámultam tovább magam elé mikor valki elém lépett.Az orvos kezet nyújtott majd felsegített a földről.
-A műtét sikeres volt szerencsére nem találta el a csontot a lövés.
Egy kő esett le a szívemről.
-Köszönöm doktor úr.-mondtam megkönnyebbülten.-És láthatom?
-Fogja rövidre.
Betipegtem a szobába leültem egy székre majd megfogtam Jay kezét.
-Erin...-suttogta.
-Igen?
-Köszönöm,hogy megmentettél.
Az este hátralevő részét a kórházban töltöttem.Elaludtam a kanapén Jay mellett.A többiek a Molly's-ban söröztek,de most nem volt kedvem csatlakozni hozzájuk.Itt akartam maradni vele.

Hi Guys!
Mint látjátok itt van az új könyvem.Rendőrökről fog szólni úgyhogy lesz benne akció de lesz romantika és dráma is ebben a "könyvecskében".Nagyon remélem hogy el fogja nyerni tetszéseteket!