Váratlan szerelem (BEFEJEZETT)

5.

Mikor felkeltem Adam már nem volt a szobában. Felkeltem beágyaztam majd kimentem a konyhába müzlit csinálni. Megcsináltam majd leültem az asztalhoz .
-Stephanie nem is volt még igazán alkalmunk beszélgetni - jött be Molly majd leült az asztalhoz.
-Hogy érzed itt magad?
-Jól.
-Az remek-egy másodperc kínos csönd, de aztán bedobta a tanulás témát .
-Na és megvan már hogy hova mész egyetemre?- lehetséges hogy anya nem mondta el neki?
-Igen a Harvardra.
-Ó hisz ez csodás. Adam is odamegy.
-Igen mondta. Biztosan nagyon büszke rá.
-Igen mindannyian azok vagyunk. Ez volt az álma és most megvalósítja-nem tudtam erre mit mondani csak bólintottam egyet.
-Mit terveztél mára?-kérdezi.
-Elmegyek Edinburghbe .
-Jól teszed, gyönyörű, de azért vigyázz nehogy eltévedj.
-Nem fogok -válaszolom. Adam jön be a konyhába.Megcsinálja a müzlijét es leül mellém.
-Adam kísérd el Stephaniet -mondta Molly.
-Kösz ,nem-válaszolja .
-Én is inkább egyedül mennék.
-Adam Smith ez nem kérdés volt .
-Nem fogom elkísérni. Nincs kedvem.
Úgy döntöttem inkább visszamegyek a szobába , mielőtt meg kitörik a vita.
Felöltöztem: egy hosszú fekete ujjú pólót , boyfriend nadrágot és az adidas cipőmet vettem fel. Mármint a cipőmet mégcsak előkészítettem.
Elmentem fogat mosni , felkentem egy kevés sminket , kivasaltam a hajam . Körülbelül fél órája hívtam egy taxit ami most dudálva jelezte , hogy itt van. Felkaptam a táskám , belebújtam a cipőmbe majd boldogan bepattantam a kocsiba. Őrültem , hogy Adam nem tart velem. Oldalrafordultam hogy be kössem magam . Egy nagyon kicsi hiányzott hogy ne síkítsak fel a rémülettől. Ugyanis ült mellettem valaki. Nem láttam ,hogy ki ugyanis fekete pulcsijának a kapucnija a fejére volt húzva.
-Te nélkülem akartál elmenni?-azonnal felismertem a hangot.
-A francba Adam rohadtul megijesztettél.
-Sajnálom . Ja bocs nem , mégsem.
-Minek jöttél?
-Anya vett rá, hogy jöjjek el veled.
-Mivel tudott rá venni?
-Elengedett ma este a haverokkal.
-És ez neked miert jó? Mármint ha nem enged el akkor is elmész nem?
-De , de most ad pénzt.
-Oh.
-Bizony. Egyébként meg fogsz fagyni-mért végig .
-Dehogy fogok. Ráadásul hosszú ujjú van rajtam.
-Attól meg ugyanígy fázni fogsz.
-Hagyjál már a hülyeségeiddel.
-Steph ez itt nem Los Angeles. Skóciába vagy.
-Hogy mi? Én most komolyan Skóciába vagyok? - adtam a hülyét.
-Tudod kiváncsi lennék a pasidra.
-Mi? Mégis miért?-lepődtem meg.
-Rászeretnék jönni , hogy hogy képes téged elviselni.
-Akkora egy bunkó vagy- lököm meg dühösen.
-Tudsz nekem segíteni?
Nem válaszolok . Dühös vagyok rá.
-Szóval van egy lány.
Ennél a résznél felé fordulok. Mosolyog és arcán megjelennek a gödröcskék .
-Folytasd.
-Tehát van egy lány. De ennek a lánynak van barátja .
Hát ez már most rosszul kezdődik.
-Szerinted , az nagy bűn lenne ha megfektetném?-konkrétan leesik az állam.
-Adam mond te teljesen HÜLYE VAGY?-ordítok rá. A sofőr hátra néz mire gyorsan bocsánatot kérek és lejjebb veszem a hangerőm.
-Hogy a fenébe fordulhat ez meg egyáltalán a fejedbe?
-Azért ez nem olyan nagy dolog.
-Esküszöm , hogy te nem vagy komplett.
-Most mér?
-Szerinted az teljesen normális ha lefekszel egy lánnyal akinek van barátja? Ja és gondolom utána nem is érdekelne téged.
Nem válaszolt.
-Komolyam mondom , hogy undorodom tőled-csúszok arrébb , hogy még távolabb legyek tőle.
Nem akarok Adammel többet beszélgetni ezért elő kapom a telefonom és felhívom anyut. Második csengésre fel is veszi.
-Szia drágám , hogy vagy?
-Jól. Gondoltam felhívlak, tegnap nem is beszéltünk.
-Igen. Ne haragudj. A parton voltunk , este pedig étterembe mentünk , csak későn értünk haza-mondja nekem pedig összeszorul a szívem. Most én is ott lehetnék velük.
-Anya add oda Stephaniet-hallom meg a húgom hangját .
-A húgod szeretne veled beszélni.
-Rendben.
-Steph híreim vannak- hallom , hogy Ashley kikapja anya kezéből a telefont.
-Na mesélj.
-Van egy fiú .
-Á-sikítók.
-Mesélj el mindent- mondom.
-Tehát egy buliban találkoztunk még otthon, ott elég sokat beszélgettünk. És most valamelyik nap rám írt . Úgyhogy már egy ideje beszélgetünk-meséli izgatottan.
-Úristen! Mi a neve ?- kérdezem vidáman .
-Patrick. Partrick Fisher- ledermedtem. Azt hittem ott helyben elájulok. Ő volt az .
-Stephanie ott vagy?-szól bele többször egymás után a húgom .
-Nem találkozhatsz vele-mondom határozottan.
-Mi? Miért nem?
-Mert azt mondtam.
-Nem te fogod megmondani , hogy mit csinálhatok és mit nem-akadt ki.
-Dehogynem , a nővéred vagyok.
-Stephanie 2 évvel vagy csak idősebb nálam .
-Nem érdekel.
-Engem se , hogy mit mondasz.
-Ash kérlek szépen hallgass rám - kérlelem és érzem , hogy az arcomat elöntik a könnyek.
Nem válaszol kinyomja.
-Álljon meg! - kiáltok rá a taxisra. A vezető fékez . Ahogy megállunk kiszállok. Elindulok valamerre . Nem tudom , hogy hol vagyok vagy , hogy merre megyek .
-Steph ez meg mi volt?- jön mellém Adam.
-Menj innen-ordítok rá.
-Jól vagy?
-A fenébe is szerinted úgy nézek ki? Persze minden a legnagyobb rendbe-förmedek rá.
-Jól van nyugi - jön közelebb hozzám.
-Ne gyere ide . Menj innen- nem hallgat rám. Odalép elém majd megölel.
-Engedj el - próbálom ellökni magamtól.
Egy idő után feladom és inkább átölelem.
-Adam?-nézek fel rá.
-Igen?- kérdezi . A hangja lágy.
-Könnyes lett a pulcsid.
-Nem baj .
-Ne haragudj -mondom majd letörlöm az arcomról a könnyeket és megpróbálom abba hagyni a sírást.
-Hé semmi baj. Elmondod , hogy mi történt?
-A húgom lehet , hogy össze jött egy sráccal.
-És ebben mi a rossz?
-Az a srác tönkretette az életem.
-Hogy mi?
-Jól hallottad.
-Mit csinált?