Be Together (Cameron Dallas)

Megörültem?!

Már 20 perce állunk Cameron feje még mindig a nyakamba volt és én csak úgy álltam, álltam és nem mozdultam.

-Mondj valamit! -Szólalt fel Cameron de én nem szóltem semmit

-Kérlek! -Kérte és el vette fejét a nyakamból és szemembe nézett

-Mesélj! -Szóltam neki 2 perc csönd után

-Miről?! -Kérdezte mintha nem értené

-Cameron! Tudnom kell azt mondtad folytatod de te nem jöttél, te nem jöttél, nem mondtad el abba hagytad annál a résznél mikor 9 éves voltál, hiába akartam megkérdezni te nem engedted és-folytattam volna tovább de ő megcsokolt,

-Rendben! -Mondta és bele kezdett a meséjébe, viszont úgy éreztem hogy valamit kihagyott a meséjéből! Sőt!
Mesélt az apjáról és Sierra-ról is, beszélj a srácokról mindent elmondotö csak az estéről nem beszélt, s csak a betörést hagyta még ki.

-mitörtént?! Mitörtént azon a napon, azon az estén?! -Kérdeztem és ő kínosan mosolygott rám!

-Azt még nem mondhatom meg, de ha eljőn az idő megtudod mondta és azzal megfordult és elment ott hagyott egyedül az erdőben.....
Még két percig álltam ott egy helyben egyedül. Elég! Fogtam magam és futni kezdtem azt nem tudom hova csak futottam és futottam előre! Mire észbe kaptam és megálltam már besötétedett

-Tudom hogy mik vagytok! -Suttogtam és egyszer csak éles fájdalmat éreztem a melkasomban és össze esten.

.......

-Doktor úr!mikor fog már fölkelni?! -Kérdezte egy elég ismerős hang

-Hát fiam ezt én nem tudom! De erős lány ő -ez biztos  a doktor úr -föl fog kelleni

-Ahogy mondja föl fog kelni! Föl kell kelnie! -Szorította meg a kezem az ilőtt s ezután teljes sötétség borult.

-Szia Eliz! -Szólt egy női hang a fejemben

-Megörültem?! -Kérdeztem magamtól

-Nem, én az egyik rokonod vagyok, olyan mint te! Én is át mentem ezen és hidd el ennél még lesz rosszabb!

-Oké! De mit akarsz tőlem? !

Itt az új rész! Juppi! Köszönöm a 100 liket!! Sok puszi nektek 😘!