Táncra fel!

5. Boldog Újévet és légy a párom, kérlek

Nem, nem egy párkapcsolatra szól a felkérés, bármennyire is szerettem volna akkoriban, hogy arra szóljon. Ennél kicsit összetettebb a dolog, és ha úgy vesszük, ettől az ajánlattól elindult a lavina, ami beindította a kapcsolatomat Rickkel. Most biztos arra gondoltok, hogy azon a karácsonyi bulis estén, amikor táncoltunk, Rick első látásra halálosan szerelmes lett belém, vagy fordítva, de nem így történt. Az túl egyszerű és meseszerű lett volna.

Úgy volt, hogy a buli utáni reggelen felülök egy korai buszra és hazamegyek, ugyanis otthon ebédet szerveztek a hazatérésem alkalmából. Megmondom őszintén, nem értettem, mire fel ez a nagy felhajtás, hisz minden héten hazamentem, de mindegy.

Reggel, amikor felkeltem, azt sem tudtam, hol áll a fejem. Éjszaka sokáig fent voltunk, mivel egyrészt sokáig tartott a buli, másrészt pedig, mint szervező osztálynak, ott kellett maradnunk kitakarítani nagyjából a tornateremben. Csukott szemmel kotorásztam az éjjeliszekrényemen a telefonom után, mire megtaláltam és még mindig csukott szemmel benyomtam, hogy megnézzem, mennyi az idő. Résnyire kinyitottam a szemeimet, és a kijelző 09:38-at mutatott.

- Az nem lehet - motyogtam homályos tekintettel és felültem, hogy jobban szemügyre vegyem a készüléket.

Az idő nem változott, így kiugrottam az ágyból és a fürdőszobába vetettem magam, miközben már tárcsáztam is anya számát.

- Már be is ért a busz? - kérdezte anya köszönés nélkül.

- Hát az lehet, de én nem vagyok rajta - vallottam be.

- Mi az, hogy nem vagy rajta?

- Elaludtam.

- Hogy alhattál el?

- Hát úgy, hogy tegnap sokáig tartott a karácsonyi buli és még ott is kellett maradnunk eltakarítani - magyaráztam.

- És azt tudod, mikor jön a következő? - kérdezte anya és hallottam a hangján, hogy kicsit ideges.

Ránéztem az órámra.

- Nem átszállós busz indul, kb. 2 és fél óra múlva - gondoltam át gyorsan.

- Mire hazaérsz, vége van az ebédnek, amit direkt neked szerveztek.

- Nem lehetne áttenni vacsorára? - álltam elő az ötlettel.

- Nem tudom. Megpróbálom felhívni Magda nénit, hátha még nem merült bele annyira a főzésbe.

- Sajnálom anya.

- Mindegy már... - sóhajtott. - Inkább mesélj! Milyen volt tegnap?

- Udvarhölgy lettem - válaszoltam nevetve.

- Az igen. Gratulálok! - mondta és hallottam a hangján, hogy ő is mosolyog.

- Köszönöm. Tényleg sajnálom anya.

- Jól van. Semmi baj, ez már így alakult. Na, de menj, mert még a végén ezt a buszt is lekésed.

- Oké.

- Vigyázz magadra, Drágám!

- Rendben. Puszi.

- Puszi - mondta és letettük.

Amikor visszaértem a szobába, a lányok már kezdtek éledezni.

- Nóri! Jó látom, hogy Lexi itt áll... vagy csak álmodom? - kérdezte Beka rám hunyorítva.