Sweeter than sweet

🍬1.rész🍬

Jimin pov
Sietve tettem meg az utat hazafelé.Ahogy bértem a házba,egy gyors sziasztok után felszaladtam a szobámba,majd levetettem magam az ágyamra.Hát ezt is jól elcsesztem.Legalább ha a nevét tudnám,akkor valahogy tehetnék érte valamit.Nagyon nagy bűntudatom volt miatta.Miután felkeltem az ágyról gyorsan lefürödtem,majd visszamásztam az ágyamba.Még mindig ezen gondolkodtam,amikor végre elnyomott az álom.
-------------------
Reggel álmosan keltem fel.Ahogy elvégeztem reggeli teendőimet,már indultam is suliba.Amikor beértem a terembe,rögtön leültem a legjobb barátom mellé.
-Szia jungkook-köszöntem neki.
-Szia-mondta majd felém fordult.
-Hogy hogy ilyen korán bent vagy?-kérdeztem tőle,mivel kevés az az alkalom,amikor már ilyenkor itt ül.
-Nem tudtam aludni-válaszolt,majd összeráncolta a szemöldökét-te viszont elég szarul nézel ki,mi történt?
-Hááát-kezdtem bele,majd elmondtam neki mindent ami tegnap történt.
-Azta-mondta jungkook kikerekesett szemekkel-ez elég dúrva.
Erre csak hevesen bólogattam.
-Szóval,helyes volt-húzogatta a szemöldökét.
Mivel a legjobb barátom,ezért ő tudja hogy meleg vagyok.
-Elsősorban inkább mérges volt,de igen,hihetetlenül jól nézett ki-mondtam neki,mire ő csak elnevette magát.
-Azt tudod hogy mi a neve?
-Fogalmam sincs-válaszoltam szomorúan.
-Hát akkor nem akarlak magbántani,mivel tudod hogy a legjobb barátom vagy,de ez veszett ügy.
-Sejtettem-mondtam,és sóhajtottam eggyet.
Még beszélgettünk egy kicsit,majd bejött a tanár és elkezdődött az óra.Egész nap csak unatkoztam,és már alig vártam hogy vége legyen a tanításnak.Elég sok házit feladtak,ezért úgy döntöttem hogy benézek a városi könyvtárba.Nem,még véletlenül sem vagyok stréber,mielőtt bárki azt hinné.Legutoljára egy éve voltam ott.Fáradtan mentem át oda.Ahogy beléptem az ajtón,rögtön a könyvtároshoz mentem.Megmondtam neki,hogy melyik könyvet keresem,erre csak ezt válaszolta.
-Látja azt a fiatalembert?-mutatott egy nekem háttal álló fiúra-ő majd megmutatja magának.
-Értem,köszönöm-mondtam majd odamentem a fiúhoz.
-Szia,tudnál segíteni?
Amint meghallotta hátrafordult hozzám.Azt hittem megáll bennem az ütő.
-Már megint te,törpe?-kérdezte tőlem morcos arccal.
-Mégegyszer elmondom-fújtam ki mérgesen a levegőt-JIMINNEK HÍVNAK.
Erre csak elnevette magát.Rögtön vörös lett az arcom.Úristen milyen aranyosan nevet.
-Nekem akkor is törpe maradsz-mondta még mindig nevetve.Csak puffugtam magamnak,majd miután lenyugodtam ismét hozzá szóltam.
-Legalább elárulnád a neved?-kérdeztem tőle reménykedve.
-Min Yoon Gi,csak mert tudom,hogy úgyse fogsz leszállni rólam.
-Ebben igazad van,de csak addig amíg nem mondassz valamit,amiben segíthetek.
-Nem kell segítened,egyébként mit akarsz?
Elmondtam neki a könyv címét,amit pár perc alatt megkeresett nekem,majd a kezembe adta.
-És amúgy,miért vagy itt?-kérdeztem meg tőle,mivel tényleg nem értettem.
-Néha besegítek a könyvtáros néninek-mondta majd megállt egy polc mellett-de akkor ha már én is elmondtam a nevem,örülnék ha te is elmondanád,mert eddig csak annyit tudok hogy Jimin.
Erre egy kicsit meglepődtem,viszont el is pirultam,mivel eddig csak törpének hívott.Úgy látszik már nem volt olyan mérges mint tegnap.
-Park Jimin-mutatkoztam be.
-Rendben törpe.
Erre csak megforgattam a szemeimet,majd ránéztem az órára.
-Te jó ég,már ennyi az idő?!-akadtam ki-mennem kell-mondtam sietősen.
-Szia Yoongi-köszöntem el tőle.
-Szia törpe.
Sietve kivettem a könyvet,majd hazamentem.Miután megcsináltam a házikat és lefürödtem,fáradtan dőltem be az ágyamba.Szóval Min Yoongi.....

Sziasztok😄
Elhoztam az első részt😸
Tudom kicsit unalmas lett,de nem akarom elkapkodni😅
Azért remélem tetszett😸
xKimLiNax🍙🍱🍣🍜🍘