🍬11.rész🍬

1.4K 162 54
                                    

Jimin pov
Reggel idegesen keltem fel.Alug vártam már,hogy találkozhassak Yoongival,de előtte még suliba is elkellett mennem.Ha tehettem volna,akkor viszont már egyenesen a könyvtárba mentem volna.Sóhajtva öltöztem át és mente le reggelizni.Miután befejeztem,gyorsan bepakoltam a táskámba,és már indultam is otthonról.Ahogy kiléptem az ajtón,már vettem is elő a telefonom és tárcsáztam Yoongit.Pár csöngés után felvette.
-Igen?-szólt bele álmosan.
-Jó reggelt Yoongi-mondtam neki mosolyogva,amit ő nem láthatott.
-Neked is törpe.
-Felkeltettelek?-kérdeztem tőle.
-Nem,már egy ideje fent voltam-válaszolt mistmár sokkal éberebben.
Egy pár másodpercig hallgattunk mind a ketten.
-Akkor suli után megyek-mondtam neki,mert már majdnem beértem.
-Rendben törpe.
-Szia-köszöntem el tőle.
-Szia-mondta ő is,majd lerakta.
Zsebre raktam a telefonomat és bementem a suli ajtaján.Felmentem a terembe,és leültem a helyemre.Néhány perc múlva Jungkook is beért,és miután elbúcsúzott az ajtóban álló Taehyungtól leült mellém.
-Hogy alakulnak a dolgok Taehyunggal?-kérdeztem tőle szemöldök húzogatva.
-Jól-mondta és elpirult.
Erre csak felnevettem.
-Ne nevess-szólt rám durcisan,de pár másodperc múlva ő is elnevette magát-inkább azt mondd meg,hogy mi van Yoongival.
Erre viszont én pirultam el teljesen.
-Ma találkozom vele a könyvtárban,segítek neki-meséltem el.
-És miben segítessz neki?-kérdezte meg egy perverz mosoly kíséretében.
-Majd még meglátjuk-folytattam én is.
Erre megint csak felnevetett,és pár perccel később elkezdődött az óra.
---------------------
A nap hihetetlenül unalmasan telt,és már alig vártam,hogy vége legyen.Amikor kiléptem az iskola ajtaján úgy éreztem,mintha felszebedultam volna.Utam egyenesen a könyvtárba vezetett.Sietősre vettem a lépteimeg,és pár percen belül már ott álltam az ajtó előtt.Vettem egy mély levegőt,majd benyitottam.Azonnal Yoongit kezdtem keresni,akit nemsokára meg is találtam egy könyvespolc mellett.Azonnal elmosolyodtam és elindultam felé.Nem vett észre,ezért amikor odaértem,hátulról megöleltem.
-Szia Yoongi-suttogtam a fülébe.
Éreztem,ahogy megfordul.
-Szia törpe-mondta,majd ő is átölelt.Ezután elmosolyodott,mire még szorosabban magához húzott.Imádtam amikor mosolyog.Mindig hihetetlenül aranyos arcot vágott közben.Miután kiélveztem szeretetét elengedtem.
-Na akkor miben kell segítenem?-kérdeztem tőle mosolyogva.
-Most a visszahozott könyveket kell elpakolnunk-mutatott egy polcra-aztán majd meglátjuk,hogy mennyire teljesítessz jól-húzta száját egy perverz mosolyra.
Erre teljesen elpirultam,és inkább a földet néztem,amíg ki nem tudtam nyögni egy "értelmes" választ.
-É-értem-néztem fel végül szemeibe.
Egy percig így álltunk némán,majd elindultunk a polc felé.A kezembe vettem pár könyvet,és elkezdtem keresni a helyét.Körülbelül így ment ez egy fél órán keresztül,amíg végül
meg nem untam.Úgy gondoltam,hogy inkább több könyvet hozok el egyszerre,hogy hamarabb végezzünk,és akkor még elmehetnénk valahova.Megfogtam hát egyszerre annyi könyvet,amennyit csak bírtam és elindultam egy polc felé.Arra viszont nem számítottam,hogy valaki nekem jön,ezért a polc mellett elejtettem az egészet.Az illető tovább ment,én meg csak álltam ott,amíg végül le nem hajoltam érte,hogy felszedjem őket.
-Szeretem amikor ilyen pózban állsz törpe-szólalt meg Yoongi a hátam mögül.
Elvörösödve álltam föl.
-N-ne mondj ilyeneket,mert zavarba hozol-mondta el-elakadó hangon.
Erre Yoongi átszelte a köztünk lévő távolságot és a polcnak lökött engem.
-Park Jimin,teljesen megőrjítessz-mondta és az ajkaimra tapadt.....

Sziasztok
Tudom,hogy nagyon régóta nem jelentkeztem,amit nagyon sajnálok,de rettentően sok a dolgom😢😢😢😢
Nem tudom,hogy mikor tudom hozni a következő részt,de azért remélem,hogy ez tetszett💙💙💙
xKimLiNax

Sweeter than sweetTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon