Lö idő lenni szutykos, fagyos és ónos. A mai nap is egy élvezet volt, mit ne mondjak. Ugye azt tudni kell rólam, hogy eleve ötkor kelek, mert sokat kell utaznom suliig, de átlagban 5:40-5:50 között már készen indulok buszhoz. Hát a mai nap is fasza volt... Ónos eső tegnap óta. Kiléptem a lakásból, kerestem a bicajom, majd inkább apám biciklijét vettem igénybe, mert nem volt már időm keresgetni. A pincelejárónk hasonlít egy kisebb lejtőhöz és nem az alján, hanem a tetején volt jég. Magabiztosan mentem felfelé a biciklit tolva magam mellett, majd a tetején megcsúsztam és a szó legszorosabb értelmében hason basztam magam, majd felmásztam a tetejéig, húzva a bicajt. Azt hiszed, hogy ez még semmi? Na, itt jön a virgács, emberek... Mi konkrétan egy lejtőn lakunk, és amikor fordultam egyet a bicajjal, hogy leguruljak ezen a lejtőn, helyette a bicikliről fordultam le úgy, mint a székről egy röhögőgöecs közepette. Nem tudom, hogy hogyan eshettem úgy, de az egyik lábam behajlítva, a másik hátulra kinyújtva, mintha spárgáznék, majd másfél métert előre. A kezeimet kecsesen fel kellett volna tartanom és tuti behívtak volna egy balerina válogatásra. Valahogy feltápászkodtam, de nem csak az út, de még a föld is jégpáncéllal volt védve, ide már csak jégcsákány kellett volna a közlekedéshez.
A lejtőn sétálva mentem le, bicajt magam mellett tolva halálfélelemmel és pánikrohamot szimuláló lihegéssel. Utána már latyak volt. És Damien így ért be 3-4 perc helyett 10 perc alatt a buszmegállóba, ahol szintén majdnem volt egy zakózásom. A legjobb beszólásom: Annyi ónos eső esett, hogy Yuri on Ice-os karaktereket megszégyenítően korcsolyáztam és taknyoltam.Hazafelé se jobb a helyzet. Egész nap az eső esett, jég sehol, de már elegem volt abból. Hogy ázok hazafelé menet. Ismét bicajjal az oldalamon. Mert le volt engedve a kereke. Kit tapsolhatok meg?
Ayamenak írt egyik időjárásjelentésem: Valaki nem tudja nekem felkeresni Noét? Kellene a bárkája.Aznap szerintem inkább csónakkal kellett volna mennem... Nos... ennyi volt a mese gyerekek, szerény személyem, Damien szerencsétlenkedései biztos, hogy fognak még folytatódni.
YOU ARE READING
Damien Moments
Non-FictionŐszintén megmondom, csak így poénból kezdtem bele ebbe. Van néhány beszólásom, amitől mások síró nevetésben törnek ki, gondoltam a wattpados követőimmel is megosztok egy-két eseményt, hátha értik a viccet. Vagy esetleg röhögnek egyet a balfaszkodása...