KÉREK MINDEN SÚLYOSAN ÉRTELMILEG FOGYATÉKOS EMBERT, HOGY OLVASSA A DAMIEN MOMENTS KÖNYVET INFÓKÉRT! KÖSZI! (És ezért bocs, ha valakit megsértettem, de ha a tököm kivan, akkor a tököm kivan. Stresszes korszakot élek.)
Gyerekek, légyszi, ne csináljátok ezt velem... Rosszabbak vagytok, mint egy papagáj. Folyamatosan azt látom minden könyvem minden fejezete alatt, hogy "mikor lesz folyti?" Majd lesz. Legyetek türelmesek és megértőek velem. Én is az szoktam lenni és az is vagyok tekintve, hogy egy éve tűröm egy szó nélkül a "mikor lesz...?" kérdést és próbálok kompenzálásként írni.
De mivel most beletenyereltem az érettségibe és nagyon kezdi a fejemet tetejét elönteni az a bizonyos barna bélsár, így nincs rész, nincs fejezet, nincs egy betű, se draft se a könyveimnél, ráadásul egy kicsit nagyobb projektet viszek máshol, ami összeszedettebb és kidolgozottabb, így nem tudok 80 dologra egyszerre figyelni. Szóval szíves az olvasóim szíves türelmét kérem úgy körülbelül NYÁRIG, amikor végre nyugodtan leülhetek a gépem elé, nem kell tanulnom, a nyári munkán kívül mem szakad minden egyszerre a nyakamba, csak pár hónapot kérek, míg lemennek a szóbelik is, mert arra kell koncentrálnom.
Köszönöm, ha végigolvastad és nem sértődtél be már az első mondhatnál!
YOU ARE READING
Damien Moments
Non-FictionŐszintén megmondom, csak így poénból kezdtem bele ebbe. Van néhány beszólásom, amitől mások síró nevetésben törnek ki, gondoltam a wattpados követőimmel is megosztok egy-két eseményt, hátha értik a viccet. Vagy esetleg röhögnek egyet a balfaszkodása...
