Hetalia: Romano x Reader ((BEFEJEZETT))

2.Fejezet

Már egy jó ideje itt vagy a suliban és jobban megismerted a többieket. Nem olyanok ahogy először gondoltad. Arthur a furcsa szemöldökű srác sokszor hangos de nagyon kedves és figyelmes. Alfred sem annyira unszimpatikus ahogy először gondoltad inkább most már viccesnek találod. 

Legtöbbet Feliciano-val vagy aki meg általában a német monstrummal van Ludwig-gal. Az egyetlen akivel nem jössz ki jól az a bunkó Lovino.. Egyszerűen nem bírod felfogni hogy Antonio miért ilyen kedves vele, még Felit megérted hisz az öccse.

Ezen gondolkodtál egyik nap hazafele menet majd egy erős szél kizökkentett a gondolataidból. 'Gondolom ma eső lesz..' gondoltad magadba majd egyre gyorsabban kezdtél gyalogolni haza. Hazafele menet most a rövidebb utat választottad hogy minél hamarabb elkerüld az esőt de ez nem sikerült. 

Az eső elkezdett cseperegni te meg muszáj voltál elő venni az esernyőd (mivel mindig van nálad) és azzal menni tovább. Annyira nem utáltad az esőt de nem is volt a kedvenced. 

Míg mentél az úton megláttad hogy egy alak leguggol egy cicához ami egy dobozban volt az utcán és belecsavarja a kabátjába. Nem tudtad kivenni ki volt az. Csak annyit gondoltál hogy biztos jó ember lehet.

Másnap a suliba kissé unottan mentél mivel nem szeretsz korán kelni, de a barátaid hangja kissé feldobott. Most már megszoktad a hangoskodást az osztályban, sőt  inkább élvezted is. Amikor beértél azt láttad hogy Arthur és France ismét veszekednek. Csöndbe leültél a helyedre és elkezdtél olvasni. Kis idő után meghallottad hogy Feliciano és Lovino is veszekednek. de valahogy nem úgy tűnt mintha Lovino lenne a mérgesebb fél.

"Minek hoztad haza?" Mondta kissé idegesen Felicano "Tudod hogy nincs hely neki fratello.."

"Nem csinálhattam mást basszus!" Válaszolt a mostmár ideges Lovino. 'Miről beszélnek?' És így egy kissé felnéztél a könyvedről.

"Nem tarthatunk meg egy cicát.." Mondta lelombozódva Feliciano és kissé Lovino is elszomorodott.

"É-Én megtarthatom..!" Mondtad hirtelen, még magadat is meglepve.

"[N-Név]..?" Kérdőjelezett meg Feli téged. "Biztos vagy benne?"

"Persze hisz ezért mondtam hehe..!" Mondtad kissé kihúzva magad.

"Én tuti nem adom oda neked Toma-t, ragazza." Mondta a mérgelődő Lovino.

"Toma...?" Kérdeztétek egyszerre Felivel és Lovino kissé elvörösödött.

"Í-Így neveztem el okés!? Semmi közötök hozzá!!" Mondta majd elfordult. Hirtelen felcsillant a szemed.

"Vigyázok a kis Toma-dra!" Mondtad neki mosolyogva és hirtelen megragadtad mindkét kezét.

"H-Hé-" Kezdett bele,de Feli közbe vágott"Lovi mi tényleg nem tudnánk megtartani.. Had maradjon [Név]-nál/nél. Neki is jobb lesz. Meg majd meglátogathatod! Nem igaz [Név]?"

"Persze!" Válaszoltad gyorsan majd belegondoltál. Még sose volt egy fiú sem a házadba.. Kissé elvörösödtél de továbbra is akartad a macskát.

"Ch. Legyen..! Sz-Számítok rád..." Mondta a kis olasz a végét kissé elhadarva és elcsöndesülve. Megbeszéltétek hogy ma akkor elmész a macskáért.