Hetalia: Romano x Reader ((BEFEJEZETT))

13. Fejezet

"Mit csinálsz itt..? Hol a ragazza..?" Kérdezte Lovi Lizet aki még mindig az ajtó előtt gondolkodott.

"Áh..! Lovino..! T-Tudod mindjárt jön ő is te nyugodtan visszamehetsz..!" Mondta neki idegesen Liz. Nem akarta hogy most találkozz vele.

"De addig nem enged vissza a tesi tanár amíg vissza nem hozlak titeket..." Mondta kedvtelenül.

Majd azzal egy hatalmas erővel kinyitottad az ajtót.

"LIZ AZT HISZEM IGAZAD VAN. ÉN TÉNYLEG SZEREL-" De mielőtt befejezted volta Liz lefogta a szád.

"..??" Kéztél rá furcsán majd észre vetted Lovit.

"Ah Heya Lovino~" Mosolyogtál rá.

"Ne 'heya'-z itt nekem. Meddig akarsz még itt lógni..?"

"N-Nem lógok..!" Mondtad neki mérgesen. "Fájt a mellkasom de most már tudom miért!" Nevettél megint.

"Eh..?" Értetlenkedett Lovi.

"B-BOCSI LOVI DE NEKEM MOST [Becenév]-AL/EL VISSZA KELL MENNÜNK AZ ÓRÁRA. KÖSZI HOGY JÖTTÉL ÉRTÜNK! BYEE~" Futott el veled Liz.

"Huh? Ennyire sietünk..? Ah bye Lovino~" Köszöntél el míg megint.. Futottál.

~Amikor kiértetek az udvarra a többiekhez.~

A legtöbb gyerek az focizott, de voltak akik kosaraztak is. Te is kosarazni álltál be mivel semmi kedved nem volt most futkározni.. Plusz a kosarat nem nézi a tanár ezért bármikor leülhettél.

Majd amikor a tesi teremből kivittél egy kosár labdát megláttad ismét. Emilt. Ő is kosarazott. 'Lucky...' Mondtad magadba majd próbáltál oda menni hozzá.

"Heya. Látom egyedül vagy." Mosolyogtál rá, nem mutatva idegességet. Pedig az volt sok.

"Ah igen.." Mondta majd feléd fordult. "Még mindig bujkálsz?" Mosolyodott el egy kicsit. 'Ka-Kawaii.. >///<' gondoltad magadba majd válaszoltál neki. 

"Igeen... Másik ok amiért nem focizni mentem.." Mondtad egy fáradt mosollyal.

"Hmm.. Értem... A neved ugye.. [Név]?"

"I-Igen!" Válaszoltál neki. 'Érdeklődik utánad..?' Mosolyogtál magadba.

'Hmm.. Den biztos kérdezni fogja majd..' Gondolta magában Emil.

"Oh amúgy kérdezhetek valamit?" Kezdtél bele megint a beszélgetésbe.

"Igen?"

"Miért hívott az az energikus srác téged 'Ice'nak??" Néztél rá furcsán.

"Oh ő...? Ugh.." Morgott egy kicsit. "Azért mert az mondja hogy olyan rideg vagyok mint a jég.."

"Hát.. Velem kedves voltál úgyhogy nem hiszem!" Mosolyogtál rá ami egy kicsit megmelengette a szívét a fiúnak.

Egy ideig beszélgettél vele, megtudtad, hogy van egy csomó testvére de a legtöbb az egy évvel idősebb nála. Ezt zavarja is őt, hogy ő a legkisebb, és mondta hogy ezért semmi értelme sincs a szülinapját megünnepelni.

Feli a távolból észre vett téged. 'Gondoltam hogy ezért volt furcsa..' Gondolta magában majd oda ment hozzád.

"Bella!~ Hát jól vagy!" Ölelt át téged a semmiből. Kissé megijedtél majd amikor megláttad hogy Feli visszaölelted.

"I-Igen!" 

"Ő ki..? Bocsi rajtad kívül nem is igazán ismerek senkit az osztályodból.." Mondta mögötted Emil.