Hetalia: Romano x Reader ((BEFEJEZETT))

Puding~

Lovival már egy ideje együtt laktok... 'Ideje'... Pontosabban 3 éve.

Őszintén, Lovinak már csak egy dolga volt. Ami nem is volt olyan kicsi.

Nap mint nap, amikor felkelt, benézett a kis fiókjába, és a dobozt nézte, hogy hogyan tudná neked oda adni, hogyan tudná megkérni a kezed.

Semmi ötlete nem volt. Egyszerűen semmi. Nem akart egy rendeset. Különlegeset akart.

Vidámpark? Neem.. Túl elcsépelt.. És téged ismerve csak elhagynád a gyűrűt... M-Már ha ugye igent mondasz.. (UGYE AZT MONDASZ? X33) Nem lehet nyilvános hely, mert mindig mondod Lovinak hogy nem szereted ha sírni látnak. És azt is számításba kell venni, hogy sírni fogsz.. Esetleg itt itthon..? De az hogy lehetne különleges..?

"Megjöttem!" Zökkentetted ki Lovit a gondolataiból.

Letetted a táskád az étkezőbe, és leültél mellé a kanapéra és kinyitottad a pudingodat.

"Milyen napod volt ma?" Kérdezte tőled.

Belekanalaztál a pudingba, és elkezdtél boldogan mesélni.

Imádta amikor mesélsz a napodról. Órákig képes lenne hallgatni azt.

Majd miközben meséltél a szeme megakadt a pudingon a kezedbe.

...És támadt egy ötlete. Egy elég hosszú ötlet, de ötlet.

~Hétfő~

Mivel Lovi mindig hamarabb végez mint te, ezért mindig otthon volt, amikor te haza értél.

És mivel hétfő volt, ezért a vasárnapi bevásárlásból maradt még egy pudingod. Azt mára tartogattad.

"Megjöttem!~" Nyitottad ki boldogan az ajtót és futottál is a konyhába.

Kinyitottad a hűtőt de a pudingod sehol.

"Huh..?" Majd kihajoltál a konyhából a nappaliba. "Lovi nem láttad a pudingo-" Majd megláttad hogy az asztalon a kanapé mellett volt egy üres pudingos doboz.

"Megetted?" Néztél csalódottan, és bosszúból ráfeküdtél Lovira aki a kanapén ült. "Legalább finom volt?" Duzzogtál.

"Az.." Mosolygott, míg simogatta a hajad az ölében.

"Fufufu.." Kezdtél el nevetni. "Akkor ma te főzöl." Fordultál az arca felé.

Lovi sóhajtott egyet, de beleegyezett.

Hisz a terve eddig működött. 

~Kedd~

"MEGJÖTTEM!" Mondtad kinyitva az ajtót, boldogan mint mindig.

Futottál a hűtőhöz, és amikor kinyitottad elállt a lélegzeted.

Ott volt a pudingod. Olyan boldog voltál...!

Kivetted, de amint felemelted el ment a kedved.. Üres volt.

"E-Ez gonooosz..!" Sírtál Lovinak.

Hallottad őt kuncogni. "Bocsi bocsi... De muszáj volt.."

"M-Mi ez valami puding diétára fogtál..?" Hajtottad a fejed a vállára. "Nem feeer..." Sírtál neki. "Esküszöm több pudingot fogok venni ha neked is ízlik..!" Lettél boldogabb egy kicsit.

"Nah.." Kezdett bele Lovi. "Milyen napod volt?"

~Szerda~

"Megjöttem!" Mondtad boldogan, tudván hogy ennyi pudingot amennyit vettél még Feli és Al sem tudnának megenni együtt, pedig azok tudnak enni.

Kinyitottad a hűtőt, és felemelted az első pudingos dobozt. Könnyű volt, ezért bele néztél és üres volt.

Majd a mögötte lévőt is megnézted, és az ki se volt bontva.

Kinyitottad, és boldogan leültél Lovi mellé.

"Ennyit nem tudtál megenni miii?~" Piszkáltad. 

"Ahogy gondolod.." Vont vállat Lovi. "Milyen volt a napod?" Kérdezte a szokásosat.

~Csütörtök~

"Megjöttem!~" Mondtad magad után becsukva az ajtót, és letetted a táskád.

Oda mentél a hűtőhöz, és kinyitottad. Már az első dobozt kivetted, azt várva üres lesz de nem. Ki se volt bontva. Viszont az volt az utolsó, szóval ma venni kell még.

"Nah mi az ráuntál?" Kérdezted Lovit, pudinggal a kezedben.

"Megleheeet.." Tette hátra a kezeit. "Ma akkor veszünk újakat..?" Nézett a pudingra.

"Hm? IGEEN! Ez a kedvenc pudingom..!" Mondtad boldogan. "Úgy vegyek, hogy enni fogsz még?"

"Neeem.. Nekem ennyi elég volt.." Mondta. "Milyen napod volt?~" Kérdezte a szokásosat.

~Péntek~

"Megjöttem!" Nyitottad ki az ajtót, és irányodat vetted a konyhának. Tudtad hogy ma már nem fog Lovi enni pudingot, ezért reménnyel telve mentél oda a hűtőhöz és nyitottad ki azt.

Amint felemelted, érezted hogy könnyű.

'Nee.. Mond hogy neem..' Sírtál magadba, majd kinyitottad a dobozt, és meglepődtél.

"Hé Lovi.. Szerintem a boltba valamit elnéztek.." Mondtad bemenve, a dobozzal a kezedbe a nappaliba.

"Oooh tényleg..?" Mondta Lovi neked hátat fordítva.

"I-Igeen.. Volt benne egy gyűrű puding helyett..." Néztél a gyűrűre, de amint felnéztél, Lovi már hirtelen előtted állt.

Kicsit értetlenkedtél, majd észbe kaptál, amikor kivette a kezedből a gyűrűt, lágyan rád mosolygott, és felhúzta a kezedre.

"H-huh..?" Fagytál le és maradtál szótlan. Egy könnycsepp gurult le a szemedből. "E-Ez most komoly..?" Néztél rá reménytelien.

Ő lassan bólintott, mosollyal a száján míg megcirógatta az arcod.

Még több könny csúszott le az arcodról. Majd észbe kaptál, hogy válaszolni kéne ezért elkezdtél vadul bólogatni.

"Pff.. Nyugi még összerázod azt a kevésnyi ki agyadat is." Nevetett Lovi.

"H-Héé..!" Mondtad vörös fejjel, majd elmosolyodtál, és megölelted őt.

"Persze hogy hozzád megyek te hülye.."

(Woho~ Nah hát igen.. ;3; Akartam valami kis moe-t is most hogy így két napig életjelet sem adtam magamról.. *3* Remélem tetszett.. :33 Köviben találkozunk..~

Addig is ciaoo~~)