Hetalia: Romano x Reader ((BEFEJEZETT))

24. Fejezet

Teljesen lefagytál. Teljesen nyitott szemmel nézted mi történik. Valaki éppen csókolt téged. Életed legelső csókja az előtted lévő emberrel volt.

Lovival.

Nem tudtad mit csinálj. Lovi ott ült előtted csukott szemmel, nyelve a szádba.

Kicsit lefagyott az agyad, de amikor észbe kaptál épp azon voltál hogy vissza csókold. De elhúzódott.

Amikor újra kinyitotta a szemét mélyen a tiedbe nézett.

Hirtelen elvörösödtél arra gondolva amit nem egészen egy perce csináltatok. Egy idő után lovi arcára is egy pír ült végig gondolva azt amit tett.

"A-Az én első...!" Akadtál ki vörös fejjel. 

"MI?" Nézett rád Lovi is teljesen vörös fejjel most már. "DE AZT MONDTAD HO-"

"TUDOM MIT MONDTAM." Fordultál vörösen akár egy paradicsom.

Csönd. Még mindig nem néztél a szemébe.

"Sajnálom.." Mondta neked. Felkaptad a fejed, de felé nem fordultál. "Sajnálom hogy elvettem az első csókod." Mondta újra.

Lefagytál. Fájt a mellkasod. Mintha valaki összeszorítaná a szíved.

"N-nem.." Kezdtél bele. "N-nem.. Mintha zavarna.." Néztél le és még mindig elvoltál fordulva.

Lovi rád nézett, és a szemei csillogtak. Jól hallotta? Azt mondtad amit gondolt hogy mondtál..?

"Ra- ....Bella.. Beszéljünk meg valamit oké?" Mondta neked.

Bólintottál.

"Az előbb... Megcsókoltalak..."

Bólintottál.

"Bella.. Ti amo. Ezt tudod ugye..?" Nézett rád.

Bólintottál csukott szemmel és teljesen vörös fejjel.

"É-És... Te..?" Nézett rád a válaszra várva.

...Lassan bólintottál még mindig elfordulva.

"MI IGEN?"  Nézett rád vörösen.

"CSAK IGEN IGEN." Fordultál vissza rá, majd amikor a szemetek találkozott megijedtél és visszafordultál.

Fejbe lettél vágva.

"ÁU EZT MOST MIÉRT!?" Néztél rá mérgesen fejedet fogva de még mindig vörös arccal.

Lovi nem vette le egyből a kezét a fejedről, és amint rá néztél elkezdte simogatni azt.

Te ismét lenéztél a földre vörös fejjel.

"A-Akkor most..?" Kérdezted tőle.

"Akkor most mi?" Nézett rád.

"Ugh ne legyél már ilyen hülye.." Mondtad mérgesen.

"ÉN VAGYOK A HÜLYE!?"

"IGEN TE VAGY!" Kapálóztál.

"MÉG IS MIÉRT? NEM ÉN KAMUZTAM BE AZT HOGY VOLT MÁR CSÓ-"

"LALALA NEM HALLAAK!~"

"HÁNY ÉVES VAGY TE?"

"MIÉRT NEM TUDSZ RENDESEN VÁLASZOLNI A KÉRDÉSEMRE AHELYETT HOGY ORDIBÁLNÁL VELEM!?" Mondtad elhadarva.

"H-Hát.." Állt meg egy pillanatra. "Mármint.." Kezdett bele és vörösödött. "G-Gondolom erm.. Siamo una coppia..?" Mondta és most már ő fordult el.

"Lovi.." Néztél újra rá.

"Mi az..?"

"Tudod hogy szeretem ha olaszul beszélsz de ettől még nem fogom érteni amit mondasz olaszul.." Mondtad neki.

"M-MINDEGY.. NEM IS VOLT OLYAN FONTOS DOLOG HEHE!+ Nevetett kínosan míg félre nézett.

"O-Oh.. Oké.." Néztél le megint de most mintha...Szomorú lettél volna.

Lovi sóhajtott majd megint rád nézett. "Ragazza."

"Hm?" Néztél rá te is.

"Lennél a barátnőm?" Kérdezte tőled csillogó szemekkel.

~Idő ugrás Flying Mint Bunny erejével~

Reggel készülődtél az iskolába. Alig tudtál aludni a tegnap történtek miatt.

Az a pillanat még mindig benned maradt, hogy Lovi megkérdezte hogy lennél-e a barátnője és te.. Bólintottál.

Amint megjelent az olasz arca a fejedben, elvörösödtél. Gratulálok! Jársz Lovino Vargassal. Várjunk. Jársz Lovinoval. Ezek szerint.. Hogyan fogsz most a szemébe nézni? Valami mást kell csinálnod majd? Mivel eddig még nem volt egy barátod se, fogalmad sem volt hogyan kéne viselkedned.

Oh igaz is Lovi az összes első neked. Első csók, első barát,  Első ember akibe úgy szerettél bele hogy igazából eléggé szemét tud lenni.. Akarom mondani. Ezért is szereted.

'Várjunk valami mazochista vagyok..? NEEEM.. BIZTOS NEM AZÉRT SZERETTEM BELE MERT SZEMÉT VELEM.' Gondoltad magadba és ráztad a fejed.

"Elmentem!~" Köszöntél el a bátyádtól.

"Jó utaaat!" Köszönt vissza és kiléptél az ajtón.

Iskolába menet is ezen gondolkodtál. 

Egészen addig gondolkodtál hogy észre sem vetted, de már az iskola előtt álltál.

"Hát.. Itt jön a semmi." Mondtad magadnak majd beléptél. 

A folyosón sok ismerős arcot láttál mint mindig. Eddig minden teljesen olyan nap mint a többi.

Beértél a terembe és leültél a helyedre. Lovi még nem volt ott. Csodálkoztál is mivel mindig hamarabb ér be mint te.

"Bella hát itt vagy!" Jött be az ajtón Feli és ölelt meg téged.

Boldogan vissza ölelted és után egyből belépett Lovi.

Hirtelen elengedtet Felit és Szinte vigyázzban ültél.

"R-Reggelt..!" Mondtad úgy Lovinak mintha valami parancsnokhoz beszélnél. Eközben egy lágy pír is felkúszott az arcodra.

Lovi meg se szólalt csak közelebb ment a padodhoz ahol ültél.

"Ve? Ve?" Értetlenkedett Feli ott a háttérbe.

Lovi rád nézett te pedig vissza rá.

Majd a keze felemelkedett és megsimogatott téged. 

"Reggelt." Mondta neked majd a helyére ült.

Vörös arccal megfogad a fejed tetejét és akkor vetted észre hogy Toni döbbenten áll az ajtóban. Szinte leesett az álla.

"M-M-M-MI VOLT EZ!?" Futott oda hozzád. "CHICA. MESÉLJ CSAK. VAGY TE LOVI." Nézett Lovira.

"NEM. LOVI. A NEVEM." Nézett idegesen Lovi Tonira,Toni pedig csak faggatott téged tovább Lovit figyelmen kívül hagyva. persze nem mondtál semmit.

"Naaah fratello mondj már valamit..!" Csatlakozott Toni sírásához Feli.

"UGH.. HAGYJATOK MÁR BÉKÉN.." Nyögött Lovi.

"SOHA!" Pörögtek fel még jobban a fiúk.

"Pff...Ez sose fog változni." Nevettél halkan úgy hogy senki se hallja és közbe Lovira néztél aki épp Tonival és Felivel veszekedett.

Lovi is észre vette hogy nézed majd elvörösödött és vissza fordult a többiekhez.

Sóhajtottál egyet, majd mosolyogtál.

'Én kis Gumpy catem..'