Harry Potter: A gonosz árnya

VIII. A régi Jegy

VIII.A régi Jegy

A gyerekek remekül érezték magukat a vakáció alatt, szinte egész nap Harryék kertjének hátsó, mágikusan leárnyékolt részén kvddicseztek.

– Ti ezt sosem unjátok meg? – kérdezte egyik este Rose a házba épp visszatérőket. Másnap indultak a Világkupa helyszínére. Ginny játékos lévén, már hetek óta kinn volt, Billék, George-ék, és Arthur, valamint Charlie másnap készültek a helyszínre hoppanálni. Molly ezúttal sem ment velük.

– Ezt te nem értheted, a kviddics megunhatatlan – felelte James.

– Ha már itt tartunk, – fordult Harryhez Rose – hogy fogunk odajutni?

– Zsupszkulccsal. Nem lesz messze, ígérem, de még így is korán kell kelni.

A gyerekek elballagtak lefeküdni, Hermione Harryhez fordult.

– Draco barátunk vajon kinn lesz?

– Szerintem igen. Ő is legalább akkora rajongó, mint én.

– Nem is kételkedem. De ha az apja is felbukkan, akkor vigyázni kell, nehogy együtt lássák Scorpiust Albusékkal.

– Nem hiszem,hogy Lucius elmenne a meccsre legalábbis remélem, hogy nem lesz ott – felelte Harry – már évek jár el a hasonló eseményekre.

– Én egy kicsit reménykedem, hogy ott lesz – mondta Ron. – Alig várom, hogy megint becsmérelje a családomat, és megjegyezze, hogy nem engedhetjük meg magunknak a díszpáholyt.

– Ron, légy szives ne legyél ennyire kicsinyes, és bosszúvágyó! Pontosan tudod, hogy hova vezetnek az évtizedeken át dédelgetett sérelmek.

– És nem is őrzöm a sérelmeket Dracóval szemben, mert ő mutat némi hajlandóságot a változásra. Lucius ellenben nem is akar megváltozni.

– Hidd el, akkor sem éri meg! Még az is megeshet, hogy te jössz ki rosszul!

– Hogyan? – csattant fel Ron.

– Gondolkozz már. Lucius Malfoy kiválóan tud játszani a szavakkal, ezért is tudta elhitetni, hogy nem állt soha Voldemort oldalán, csak kényszerítették. Ne mondd már, hogy nem tudja kifordítani a szavaidat!

– Rendben, igazad van.

Másnap hajnalban felkeltek, és elindultak a közeli parkba, ahol a zsupszkulcs volt Még mindenki aludt, így nem állt fenn a veszélye, hogy meglátják őket.

Harrynek még régebben megadták több, a lakhelyéhez közeli zsupszkulcs helyét, és ő már kiválasztotta azt, amelyikhez mentek, és most egy előre elhelyezett nyomkövető bűbáj segítségével könnyedén meg is találták. Egy szakadt újságpapír volt, egy kő alá berakva, hogy ne fújja el a szél.

– Mindjárt idő van – nézett az órájára Harry, miközben kiszedte a papírlapot. – Bella, érintsd meg az ujjad hegyével.

A lány úgy tett, majd a következő pillanatban felröppentek, és körülbelül 10 perc után meg is érkeztek a világkupadöntő helyszínére. Albus elesett, de gyorsan felpattant, és odarohant Bellához, hogy segítsen neki felállni. A lányt megviselte az utazás és elég bizonytalanul állt a lábán. Hamarosan mindenki lábra állt, és elindultak a táborhely felé

– Mondd, Al – kérdezte Bella – hol fogunk lakni?

– Majd meglátod – mondta titokzatos mosollyal Albus.

Hamarosan megérkeztek a kempinghez, ahol egy varázsló várta őket.

– Potterék? Az erdő mellett van két szabad hely.