Katonának Teremtve

7. rész

-Szervusz Bogaram-egy ismertelen átkarolta a derekam és hozzámsimult
Tudjátok..a reflex...egy gyomros és egy hátracsavart kar...csupán ennyi ilyen 3 mp alatt
Hátunk mögül röhögés.
Odakaptam a fejem és szúrósan tekintettem a kis csapatra.
Robert ott állt és ő is nevetett
-Mondtam én haver-kiáltotta oda
Elengedtem a srácot.
-Nem bírom, ha szórakoznak velem-mentem közelebb
-Na Alicia..nyugi...-mondta Robert
Alicia? Honnan tudja, hogy....basszus...jut eszembe....a tábor igazgatójának a fia...
-Ne hívj Alicianak. Alice. Nem szeretem az Alicia nevet, okom is van rá. Ha még egyszer így hívsz fogalmam nincs mit csinálok veled-hátat fordítottam
-Okés Alicia. Nem foglak.-mondta mire elnevette magát
Mély levegőt vettem, sípcsonton rugtam és otthagytam őket.
Leültem a pálya melletti fához, és gondolkoztam.
Hogy Alicianak szólított felkavarta bennem az emlékeket. Már 4 éve mindenki csak Alicenek hív, mert nem voltam hajlandó használni a teljes nevem. Alice Depinnek ismer mindenki 4 éve...sokan nem tudják a történetem...miért nem használom a teljes nevem? Mert fáj. Fáj használni. Fáj, hogy felhozza az emlékeket.
Egy sípszó szakította félbe a gondolatmentem.
Felkaptam a fejem, felpattantam és szalutáltam. Billes hadnagy állt meg előttem.
-Pihenj. Gond van kisasszony?-kérdezte
Megráztam a fejem, de ő egy pontra mutatott az arcán. Az arcomon arra a részre tettem a kezem és egy könnycsepp volt a z arcomon. Gyirsan letöröltem. Nem szoktam sírni, és nem is lehet. Főleg nem most.
Bólintott egyet majd a felsorakozott csapatomhoz indult én pedig utána. Bemelegítettünk majd elkezdtük az ugrásokat gyakorolni..
-Jól van Depin-mondta mikor én kerültem sorra és megcsináltam
-Nos Uraim..és Depin-igen...a mi csapatunkban én vagyok lány
Úgy értve mi csapatunk, hogy mi akim újak vagyunk és nem buktunk ki.
-Nekem lenne most egy kis dolgom, úgyhogy valakinek "kis főnöknek" kéne lennie míg vissza nem jövök. Kérem válasszanak valakit.
Hirtelen mindenki eltűnt mellőlem, hátraléptek egyet.
Hátrakaptam a fejem.
-Hé, ez így nem fair-nevettem el magam
-Nos, akkor Depin. Maga lesz a főnök amíg vissza nem jövök. Felügyelje, hogy normálisan csinálják. Tessék-kikapott egy sípot a zsepéből ami még ki sem volt bontva
Bólintottam, szalutált, mi is és elment.
Normálisan csinállták és pedig a nyakamba akasztott síppal néztem őket.
Miért engem választottak?
-Mert felnézünk rád-mondta valamelyikük
-Hogy mi? Hangosan kimondtam?-kérdeztem mire elnevették maguk
-Jó, edzés után megbeszéljük, hogyan is értitek, hogy felnéztek rám-megint nevettek és abbahagyták
Belefújtam a sípba.
-Nincs henyélés-kiáltottam
-Olyan, mint a tábornok-mormogta valamelyikük
-William. Normálisan-szóltam rá
-Ha majd te leszel a főnök-mondta
-Tudtommal jelenleg én vagyok az-kiáltottam és legtöbben helyeselték
-Van benne valami-kezdte a földet bámulni
-Sose nézd a földet, míg edzésen, vagy bárhol vagy. Így könnyen hátbatámadhatnak és már most nem élnél-mondtam miután a háta mögé mentem, s karommal a torkát körülfogtam
A könyökhajlatom a torkánál volt és a többiek hallgattak.
-Kösz a tanácsot-próbálta lefejteni a kezem
William nem túl magas. Olyan 175 körül lehet.
-Ez nem egy tanács. Ha ez történne, te most levegőért kapkodva állnál itt félig eszméletlenül-mondtam és elengedtem
-Látom, tanultak is valamit a "kisfőnöktől" a mai nap folyamán-hallottam meg Billes hadnagyot
-Igen, Uram-mondta William
Lenézett a földre, majd gyorsan gondolt egyet és felkapta a fejét. Ezen én csak elmosolyodtam.
-Jól van. Oszolj-kiáltotta el magát Billes hadnagy
-A síppal mit kezdjek, Uram?-kérdeztem
-Tartsa meg-mondta
Bólintottam és a többiek után futottam.
-Hogy is értettétek azt, hogy felnéztek rám?-érdeklődtem
-Lány létedre bejutottál. Elsőre hibátlanul végigmentél a pályán. Mindig résen vagy-ömm...az utóbbi nem teljesen igaz-olyan tulajdonságaid vannak, amik kevés lányban találhatóak meg. Téged Katonának teremtettek.
Az utolsó mondtat megmozgatott bennem valamit.
Csak hallgattam.
-DEPIN-rázta meg előttem Cameron a kezét
-hm?-néztem fel
-Keresnek téged-mutattot Taylorra
-Öhhmm.-még nem találtam ki, hogy mit mondjak, de már Taylor melletem állt
-Szia-mosolygott rám
Bólintottam egyet köszönés képpen.
-Segítség-kiáltott egy csaj az új csapatból
Mellette egy másik lány hevert eszméletlenül.
Odarohantam.
-Pulzus: van-néztem-Lélegzik, mi történt?
-Sétáltunk és ő pedik mellettem összeesett
-Lehet, hogy a fejét is beverte. Szaladj orvosért-mondtam, miközben elkezdtem nézni a fejét
Betört a feje. Szerencséjére a betonon esett el. Ráesett a kezére. Az egyik csont eltört.
Amikor az orvos ideért felálltam a lánnyal a kezemben.
-Elájult. Pulzusa van, a feje betört és a jobb kezén eltört a singcsontja.-adtam le az informálciókat
-Bírja kisasszony?-kérdezte, miközben a kezemben vittem az orvosi felé
-Igen, meg amúgy is...max olyan 45 kg lehet-néztem a lányra
-na jó..kell az edzés-nevettem mikor leraktam az orvosiban az ágyra
-Szépen megallapította-mondta
-Gondolom napszúrást, vagy valami hasonlót kaphatott, mivel összeesett-gondolkodtam
-Én is erre gondoltam. Nos. Ide tudná adni azt a dobozt?-mutatott egy kötszerekkel teli papírdobozra
A kezébe nyomtam.
-Ha nem gond én távozok-mondtam
-Rendben-mondta és már ott sem voltam
-Honnan tudsz ennyi mindent?-kérdezte Emily
Megrántottam a vállam.
-Gyere-fogta meg a kezem
-Hova?-mordultam rá
-A nagybátyád keresett-mondta
-Ohh megyek. Várj...láttad valahol?-érdeklődtem
Elmondta, hogy hol van én pedig odamentem.
-Igen?-kérdeztem
-Billes hadnagy nagyon dicsért ma-mondta
-Hát...természetes-kacsintottam
Elnevette magát.
-Alice. Úgy döntöttünk, hogy mimden csapatnak szeretnénk egy tisztet-mondta
-Igen?-jeleztem, hogy folytassa
-Kiválasztottuk pár embert és azok lesznek a tisztek. Új csoportokat fogotk alkotni és egy negyed óra múlva a nagyteremben kéne lennetek. Mindenkinek.-mondta
-Igen..és nekem mi dolgom?-kérdeztem
-A lányoknak szólni kéne, hogy negyed óra múlva legyenek a nagyteremben-szelutáltam egyet amin csak nevetett
-Varj, tudod ki rakott az ablakomhoz létrát?-fordultam egyet
Megrázta a fejét.
Elhúztam a szám és megrántottam a vállam majd az amlakomhoz futottam. Az sosincs zárva. Vagy ha ingen, akkor nincs ráfordítva, csak behajtva.
Bemásztam és beugrottam.
-Nyegyed óra múlva jelenés a nagyteremben-kiáltottam be az összes lányszobába
Amíg ezt megcsináltam bementem a nagyterembe és még volt 5 perc, de már sokan ott voltak.
-Szép délutánt mindenkinek.-elhablatyolta, hogy miért is kellett ott lennünk és elkezdte mondani a választott tisztek nevét
-Robert Bloom. .Adam Depin. Alici..-ekkor Tim odasúgott valamit az igazgatónak-Alice Depin..
Heten voltunk tisztek. Állj...fel se fogtam...engem válsztottak az egyik tisztnek...mi??...a főr*banc is tiszt lett?...
Fel kellett menni a színpadra és átadták a kitűzőket+a sapkákat.
-A csortokat kiosztjuk és pontosan fél négykor White ezredes irodájában jelentek meg-mondta

Hellooooo 🐰🐰
🐧🙅👀📱💎💫