Katonának Teremtve

24.rész

Timre néztem és minden köszönés nélkül kimentem az irodaépületből. Az ajtón közlekedve, meglepő, ugye?
Próbáltam úgy átmenni egyik épületből a másikba, hogy az ne legyen olyan feltűnő, viszont ekkora nyílt területen ez lehetetlen.

-Alice! Alice, nem hiszed el hogy aggódtam-szaladt oda Hannah, pedig valójában egyáltalán nem számítottam rá-Jól vagy? Elég sápadtnak tűnsz. Menj, pihenj le a szobában, Emily és én edzésen leszünk. Ha bármi kell hívj fel. Ahogy végzünk beszélni szeretnék veled.

-Oh Hannah-suttogtam-Én..

-Mennem kell, szia

Egyszerűen ott hagyott. Annyira sajnálni kezdtem, hogy megbántottam. Én csak ideges voltam amiért két barátom összeugrott és őt hibáztattam.
Utána bámultam amíg nem ért a fák alá, aztán lassan elindultam be a lakóépületbe. Rám férne egy zuhany és egy ruhacsere. Belegondolva már egy ideje nem volt egyik sem..
Összeszedtem minden szükséges dolgomat és a zuhany alá beállva megkönnyebbülten kapaszkodtam a tus alatt lévő fém rúdba. Átgondoltam az eseményeket és teljesen hihetetlen volt számomra, hogy történhetett meg velem ez az egész. Valójában a húgom gondolata és ez az egész hazugság teljesen felzaklatott. Nagyot nyelve szálltam ki a zuhanykabinból. Felöltöztem és a már csak nedves hajamat szabadon hagytam. Az ágyamra leülve egyből a mappáim között kutattam, amíg meg nem lett az edzésterv és a csapat tagjainak iratai.A legalján volt a sajátom és azt húztam ki. Átfutottam szemmel, de semmi furcsa nem volt rajta. Visszatértem az edzéstervhez és a többi papírhoz. Ahogy végeztem fáradtan végigdőltem az ágyamon és pont elszunyókáltam, amikor hangosan kivágódott az ajtó. Testvérem rontott be rajta, mögötte a többi tiszt, közben leghátulról Robert vágott előre és rántotta vissza Adamet. Mindenki ordibált mindenkivel.

-Kuss már!-kiáltottam fel-Legalább most tudnátok egy kicsit csendben lenni-suttogtam a végét és eldőltem az ágyon-Mit is akartok tulajdonképpen?

-Megbeszélni, hogy mi van veled. Aggódunk Alice-ült le mellém Paul

Nyeltem egyet és felültem. Végignèztem rajtuk és realizáltam az egész helyzetet. Rengetegen elmennek most és rengeteg új fog jönni. Talpon kell lennem, mert a tekintélyt ki kell harcolni, nem jön magától.

-Egy kicsit össze vagyok zuhanva, de minden rendben ezen kívül. A csapatom támogat, jól leszek. Ne aggódjatok, csak apámat tartsátok távol tőlem-nevettem el magam a végén, mire óvatosan elmosolyodtak

Egy óràn keresztül csak velük beszélgettem, de szükségem is volt arra  hogy kitisztítsák a fejem. Bátyjám külön beszélt velem pár szót, bocsánatot kért, amiért nem szólhatott semmit és próbáltuk megbeszélni a dolgokat, már amennyire ez lehetséges.

A délutáni edzésen már részt vettem. A fiúk Matteo kivételével mind ott támaszkodtak az árnyékban, az érkezésem sem váltott ki belőlük különösebb reakciót. Elkezdtem bemelegíteni, hiszen az minden alkalommal szükséges, mert könnyen elszakadhat vagy megnyúlhat egy-egy szalag ami akár ennek a "pályafutásnak" a végét jelentheti. Pont a lovagló izmomra nyújtottam, amikor egy erős kéz elkapta a derekam és hirtelen meglepődöttségtől kicsúszott a lábam és éreztem, hogy seggre fogok ülni. Azok a bizonyos kezek mindezek ellenére megtartottak és sikeresen fel tudtam állni ebből a kellemetlen szituációból. Már készültem arra, hogy leszedjem a fejét annak, aki ilyet merészelt, viszont az egyik fiatal kiképzővel találtam szembe magam.

-Ne erőltesd túl a lovagló izom nyújtását, mert ha ilyen történik és kicsúszik a lábad azonnal meghúzódsz több helyen is.-biccentett és intett, hogy álljak be a többi tiszt mellé

-Csapat pihenj! Urak, hölgyek, aki nem ismerne azoknak bemutatkozom. Laser kiképző vagyok. A mostani edzésen csapat a két hölgy miatt nem random, hanem egyenlő erőviszonyok alapján osztanám szét. A feladat egyszerű lesz, mind a két csapatnak a pontszerzés a célja. 

Robert és Shawn lettek az én csapattársaim. Részben örültem, hiszen Shawnban több potenciát láttam,mint Paulban. A plázamacska miatt alapból hátránnyal indult a másik csapat, de meglepően jól teljesítettek. Tetszett ahogy beleadtak mindent és győzni akartak, még Sallyn is mintha láttam volna egy kis beleélést, de a sokadik kudarc után nem törekedett. A mi csapatunk nyert, de nem ment utána a farok méregetés. Élveztük, játékként fogtuk fel és eltelt az edzés. Megköszöntük neki az edzést, majd mindenki elment a maga dolgára.

Mielőtt véget ért volna mindenki edzése elmentem az orvoshoz, hogy legalább így vizsgáljon meg, ha már felelőtlenül ott hagytam ébredésem után. Semmi gond nem volt, de javasolta, hogy ismét látogassam meg az orvosom és jelezzem felé a rosszullétem. A gyógyszerem szedését szerinte nem kellett volna hanyagoljam és figyelmesebbnek kellett volna legyek. Ahogy végeztem a dokinál a lányok elé mentem, mert pont akkor lett vége az edzésüknek.

-..és akkor képzed el, Adam és én összenéztünk és kitört belőlünk a nevetés, Sally pedig levörösödött. Odafordult a századoshoz, aki lesütött szemmel mosolygott.-mesélte nagy beleélessel Emily mik történtek, miközben én az orvosi szobában feküdtem

-Valószínű, hogy azért van vele együtt, mert szereti. Ah igen. Gondolom-motyogta Hannah, miközben a hajamat fonta

-Egyébként mi is volt ez a Jacob-John dolog?-próbáltam felnézni rá, de ő visszarántotta a fejem, hogy egyenesem tartsam azt

-Jobb lenne, ha azt nem firtatnánk-nevette el magát kínosan

Próbáltam Emily szeméből kiolvasni valamit, de ő is mintha kerülte volna a témát. Nem firtattam tovább. Jól esett egy kis lányos pletyó, meg lányos dolgok, de szokatlan volt. Kifesteni akartak még, de azt nem hagytam, így is rengeteg időt töltöttem velük. Megígértem nekik, hogy amikor lehetőségünk lesz rá, akkor találkozom velük. Közben feltöltöttük a telefonom is, mert még majdnem leszidtak, hogy nem fognak tudni elérni engem. Ők ketten, a csapatom meg a többiek. Elkezdtek hozzám nőni, hiába nem tudtak rólam semmi személyeset. Aggódtak értem és odafigyeltek rám. Mire vacsorázni mentünk szintén az én csapatom volt az utolsó, aki bement az étkezőbe. Ők a saját asztaluknál, én a tiszteknél foglaltam helyet. Pault hallgattam, ahogy a csapatáról mesélt valamit, mire mindenki felállt és én ismét csak néztem ki a fejemből. Robert húzott fel, miközben azt sziszegte milyen idióta vagyok.

-Foglaljanak helyet! A holnapi nappal kapcsolatban szeretnék pár szót szólni. Nagyon sokan fognak holnap este távozni, napközben pedig érkezni hozzánk, ez is csak a nyárkezdés bonyodalmai miatt van. A KKT az egyik legmeghatározóbb tábor a környéken, ahol a legjobb képességű fiataloknak van csak helye. A tábor kezdő csapatának biztos helye van, csupán bővülésre van esély, de közülük senki nem távozik. A többi csapat több változásra kell, hogy készüljön, nagy kell legyen az összetartás. Szeretném, ha mindenki kitenne magáért és nem adna le a színvonalból. Fontos, hogy az ide érkezők ne lazulásként fogják fel. Mutassátok meg, hogy kitartónak és keménynek kell lenni ahhoz, hogy elérjenek valamit. Ennyit szerettem volna. Jó étvágyat!-fejezte be Billes hadnagy, majd az utolsó szavait közvetlenül az én szemembe nézve mondta el, majd biccentett és leült enni ő is

Ahogy befejezte felbolydult az étkező és mindenki erről kezdett beszélni. Végeztem a vacsorámmal és egyedül hagytam el az épületet.

Az esti edzés jó hangulatban telt, a csapat érdeklődő volt és odafigyeltek rám. Nem találkoztam később apámmal, de volt hogy elkapott a gyomorideg, ha kimentek a szállás épületéből. A lányok hamar elaludtak, nem volt társaságom, ezért lementem a raktárhoz, hátha ott találom Robertet, de zárva volt az ajtó. Bekopogtam, de semmi válasz. Pont kifordultam volna a raktárból, amikor lépteket hallottam és inkább visszaléptem. Lassan nyitotta ki az ajtót, a sötetből láttam, hogy ő az, de nem akartam megijeszteni, inkább megvártam amíg bemegy és bekopogtam. Kinyitotta nekem az ajtót és kezdődött újra, ami előző este is ment. Perverz beszólasok, néhány mélyebb gondolat és a gondolataim elterelése. Nagy tehetsége volt benne.

-----❤❤❤----

Sziasztook!
Sajnálom, hogy így itt hagytalak titeket, miközben ígérgettem a dolgokat, de nem jött össze, most itt a kis rész. Puszi mindenkinek, valószínűleg mostanában jönni fog pár rész. 💞

Hogyha itt vagytok és várjátok még a részeket erre reagáljatok valamit, hogy tudjam mennyien vagyunk még.🤫❤