Katonának Teremtve

14. rész

-Hogy a frászba képzeltétek? Egy csapat vagyunk. Össze kéne tartani, nem egymás ellen lenni. Azonnal megmagyárázza valamelyikőtök, mert senki nem jár jól!
-Ez az idióta..-kezdete Jacob, de megpofoztam
-ELŐRŐL-kiáltottam rá
-JOHN megfektetette azt a csajt, aki nekem bejön, majd olyat kezdett terjeszteni ami nem volt igaz.
-Állj ez nem teljesen igaz-szólt közbe John
És újabb veszekedésbe kezdtek, majd egy ideig hallgattam, de egyszert elszakadt a húr
-Fogjátok már be a rohadt életbe-dobbantottam
Valaki vállamra tette a kezét jelezve, hogy figyeljek rá.
-Nem érek rá-sepertem le kezét vállamról fel se pillantva
-Még beszélni akarnak veled-célzott szüleimre Tim
-Mondd meg nekik, hogy a csapatom fontosabb-rántottam meg a felső ajkam-Viszlát
-Na de..
-Viszlát!-köszöntem újra, célozve, hogy most ezt el kéne intéznem
Összeráncolta a szemöldökét és csúnyán nézett rám, huppsz..mindegy, egy hamar túl lesz rajta.
-Szóval egy csaj miatt vesztetek össze? Ennyi??-pillantottam egyikről a másikra
-Mi az, hogy ennyi?-akadt ki Jacob
-Jelenetet szerveztetek az egész tábor előtt, szerezetem egy monoklit, erre kiderül, hogy egy retkes r*banc miatt verekedtetek?-ordibáltam
-Ami azt illeti..-szólalt meg John, de elcsitítottam
-Nagyon örülök, hogy levezettétek a felesleges energiát, de nem így kellett volna. Irány arra a pályára
-Hiszen még azon nem is voltunk-ráncolta homlokát Jacob
-Akkor most megismerkedtek vele-simítottam át hajamon
Mikor elindultak a pálya felé dühösen fújtam ki a levegőt, majd megdörzsöltem az orrnyergem.
-Alice, tudod ki volt az a csaj?-szólalt meg hirtelen mellettem Cameron
-Nem igazán érdekel..
-Akkor sem, ha Hannat nevezted r*bancnak?-nézett rám kérdőn
-Attól függetlenül, hogy egy szobába kerültünk még az-förmedtem rá
-Alice Depin..én meg példaképként néztem rád..-szólalt meg mögöttünk sírós hangon Hanna

Basszus..ezt elcseszerintettem..

-Én..-szólaltam meg hirtelen, de elfutott
-Gratulálok-tette kezét vállamra Cam..hm nem is hangzik olyan rosszul ez a név..
-Te is vágysz a pályára?-húztam össze a szemöldököm
Alsó ajkam kezdtem el harapdálni.
-Alice-szólítottak, de a hangot hirtelen fel sem ismertem
-Igen?!?!?-fordultam meg
Tayler állt előttem. Higy hirtelen mindenkinek most kell megjelenni..
-Hogy van az arcod?-kérdezte
-Amint látod nem túl jól és nem hiányzik még, hogy téged is halgassalak, ezért örülnék ha...-elakadtam a beszédben, amikor megláttam, ahogy Mont siet a beton placc felé, s ekkor esett le valami.
Nekem most edzésen kéne sorakozni.
-Cameron, szólj a fiúknak, hogy abba hagyhatják-kiáltottam, majd rohanni kezdtem
-Elnézést a késésért, uram-tisztelegtem
-Máskor ne forduljon elő Depin. Állj be a sorba-rendezte le egyszerűen
Beálltam a sor végére, majd az éppen ott álló Robertet óvatosan oldalbaböktem. Rámpillantott, mire én megrántottam a szemöldököm, s alig észrevehetően Mont felé böktem.
Szemével saját ujjai felé bökött, amik a drága Sally (milyen furcsa a nevét használni..) helyét mutatták. Mármint ahol állnia kellene, de nem áll..

Az edzés alatt egyáltalán nem jelent meg Sally Graan, akinek ott kellett volna lennie.. De azután délután sem találkoztam vele, amit azért furcsáltam is, de valahogy túléltem (cinizmus pls).

-Alice, de jó, hogy itt vagy-állított meg Robert apja, aki az igazgató
-Jó napot-mosolyogtam
Valamiért feldobódtam attól a ténytől, hogy nem találkoztam egy bizonyos személlyel.
-Beszélhetnénk az irodámban?-nézett körbe idegesen
-Persze, valami gond van?-próbáltam elkapni a tekintetét
-Igen. Nem láttad a többieket?-kérdezte gyorsan
-Többieket?
-Igen.. Mármint a tiszteket-próbálta gyorsan lerendezni
-Nem, de megkereshetem őket.
-Köszönöm. Az irodámban leszek.-indult el
-Oké-suttogtam
Valahogy sejtettem, hogy ez lesz az első igazi megbeszélés, amin azért veszünk részt, mert tisztek vagyunk.
Rövid idő alatt összegyűjtöttem mindenkit, kivéve....

-Szóval, köszönjük, hogy vettétek a fáradságot és eljöttetek, de üljetek már le!-szólt ránk kedvesen Mont. Pfff
Amikor már helyet foglaltunk kezdtem el érezni, hogy valamit elértem, amiért itt vagyunk..
-Nos, sok dolgot át kellene beszélnünk. Kezdve a versennyel, át Sally Graanon és végül néhány régi kiképző lecseréléséig..-mondta, itt már kezdett érdekessé válni a dolog
-Bocsánat.-szóltam közbe-Kaphatok valamit amire jegyzetelhetek?
Erre a kérdésemre az igazgató kihúzta a fiókját, kivett belőle egy bontatlan jegyzetfüzetet és egy tollat, majd a kezembe adta egy "ez már a tied" kijelentéssel.
-Szóval, holnap ugyebár lesz egy verseny amin örülnék, ha jól szerepelne a táborunk, így a Depin lány és a fiam, Robert fognak versenyezni-jelentette be ünnepélyesen
-Hóóó-állt fel a székéből Tim-Még nem döntöttük el, hogy kik mennek el a versenyre-szállt azonnal vitába
Az összes kiképzô, hadnagy százados és minden nagyobb rangú vitába szállt
Én csak bazsalyogva néztem körbe, majd megállapítottam, hogy nem csak én reagáltam így. Paul már a száját is takarta, mellette pedig Shawn néhány másodperc múlva elnevette magát. Ennyi kellett nekünk is és már nevettünk. Robert a szemét törölgette, mellette én a térdemen könyökömet támasztottam, tenyeremet pedig a homlokomon. Egyszerűen amikor elkezdtünk nevetni mindenki elhallgatott.

-----♥♥♥-----

Haliii 🐰🐰
Meghoztam ezt a részt is. ❤❤
Tudom, rövid lett, de legközelebb kárpótollak titeket 😍