Maffia rabja |Malik| Befejezett

Tizenegyedik

Zayn p.r.o.g

Feleszméltem hirtelen, hogy mi a fenét is műveltem.
Elborúlt az agyam, nem így akartam. Nem szerettem volna elcsúfítani arcát foltokkal.

Felkaptam karjaimba s befektettem az ágyba, s vizes rongyal letöröltem a vér cseppeket az orra alól, s a szeme környékéről.
Gyönyörű volt még így is. Hirtelen, megszólalt.
-szeretlek-motyogta álmában, mire belőlem minden élet kiszállt.
Betakartam s gondolkodásba estem.

Egész eddig nem próbált elmenni.
Mi történhetett?
Aztán rájöttem...
Látott minket Bellel.
Csak nem féltékeny? Belsőm kacagott ezen a feltevésen.
Viszont, töprengtem még mindig, amikor gondolataim arra fele kószáltal, hogyha szerelmes belém, akkor az egész terv bukásra van ítélve, főleg ha én is ezt érzem...
Mármint érezném.
Megsimítottam arcát, majd felálltam s kimentem a kunyhóból. Muszáj megutáltatnom magam vele...nem érezheti ezt.

Elővettem a telefonomat, s felhívtam Bellt.

-Szia cicám.
-Bell kurvára nincs most ehhez kedvem. Gyere ide. Most!
-De hisz nemrég jöttem el.
-Bella...-ejtettem ki fenyegetően a nevét.
-Oké oké.

Egy kis idő múltán ide ért, majd a falhoz szórítottam s csokolni kezdtem.
Belöktem az ajtót majd belépve Summer kérdő tekintetével találkoztam.
Elő kell venned a tapló éned Zayn.-suttogta tudatalattim.
-Menj ki a kisházba. Dolgunk van.-mondtam miközben csókoltam Bellnek a nyakát. -De ha elmersz szökni, az égre, hogy kinyirlak.-mosolyogtam, mire ő könnyes szemmel kiment.

Undorodtam magamtól, s a nőtől akit csak azért döngetek, hogy ellökjem magamtól a lányt aki érez irántam egy s mást.
-Bell...takarodj-szálltam fel a lányról hirtelenjében.
-Mivan?!-sikított fel hisztérikusan.
-Ismétlem. Húzz el innét!
-Dögölj meg.-sziszegte majd kiment úgy ahogy volt pucéran, beszállt az autójába s elment.

Leültem az ágyra, s fejemet tenyerembe fektettem.
Mi lehet Summerrel?