2. rész

709 16 0
                                    


Rahsa izgatottan lépett be az uralkodói lakrészbe. A sanyarú sorsú családból származó lány sosem látott pompát, s amikor betette a lábát Szelim lakrészébe, csak ámult, milyen díszes. Gyorsan észbekapott, s meghajolt a szultán előtt, majd - ahogy mondták neki - kaftánt csókolt és fel sem állt, mígnem Szelim állánál fogva felemelte. 

- Mi a neved?

- Rahsának hívnak nagyuram.

- Szépséged lenyűgöző. Nem véletlen kaptad te a lila kendőt - bókolt Szelim. 

A szultán hosszú percekig csak gyönyörködött a fiatal nőben, s amikor már nagyon csábította a vágy, megszólalt.

- Ne is foglalkozzunk semmivel, csakis egymással.

Azzal forró csókban tapadt össze az ajkuk, s az uralkodó felkapta Rahsát, és az ágyba vitte, ahol a párnák közt hevesen töltötték el az időt.

~

Eközben Nurbanu haszeki nem is sejtette, hogy Rahsa már bement Szelimhez, sőt, már javában zajlik a halvet. Ugyanis a terve az volt, hogy megelőzi Rahsát, és magába bolondítja a férjét, újra. Legcsábítóbb, legkivágottabb ruháját vette fel, s sietett a szultáni lakrészbe. Az őrök előtt megállt.

- Na mire vártok? Nyissátok ki az ajtót. A szultánhoz jöttem halvetre.

Miközben ezeket a szavakat kimondta a szultána, eszébe jutott, amikor még Szelim herceg volt, és Manisában járult elé.

- Nem nyithatjuk ki - motyogta az egyik őr.

- Mégis miért? Na jó, kinyitom én!

- Úrnőm bocsáss meg, de jobb, ha nem teszed - figyelmeztette Nurbanut a másik.

- Miért? - kérdezte csípőre tett kézzel a szultána.

- A szultánnál ágyas van.

"A fenébe! Az a kis némber megelőzött!" - dühöngött magában a haszeki. 

Nurbanu ezután mérgesen vonult vissza, de nem tudott aludni, folyton az járt a fejében, hogy miközben ő az ágyában fekszik, addig a férje és Rahsa a lakrészükben fetrengenek.

~Reggel~

Az At Meydani palotában sürögtek-forogtak az orvosok és a bába. Kora reggel ugyanis Esmahan szultána rosszul lett, hasfájásra panaszkodott. Sokollu Mehmed pasa és a fiatal szultána aggódott, mert féltek attól, hogy elvesztik első közös gyermeküket. Miután a bába is megvizsgálta Esmahant, a nő ijedten nézett rá.

- Ugye nem fogom elveszteni?

- Nem tudom ezt megmondani úrnőm. A terhesség elején normálisak a fájdalmak, szóval nem hinném hogy a vetélés veszélyétől tartanod kellene. Mindenesetre főzettem gyógyszert neked, abból minden nap kétszer kell innod, reggel és este. Körülbelül 1 hétig szedned kéne. Biztos ami biztos - nyugtatta meg a szultánát a bába.

- Köszönöm - sóhajtott mélyet Esmahan.

~MANISA~

Murád herceg és Szafije szultána meghitten reggeliztek, amikor hangos kopogás zavarta meg békés reggelüket.

- Lehet!

Egy aga lépett be.

- Hercegem, bocsáss meg a zavarásért - nézett fel közben Szafijére - De mondandóm nem tűr halasztást.

Szulejmán után - II. SzelimTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang