A Jelenés

Utazás II.(2. évad 13. rész)

3 órával később
Becsekkolás kipipálva. Ashley még mindig sokkos állapotban nézett maga elé, amit bizonyos mértékben meg is lehet érteni, hiszen nem szoktuk mindennap előnybe helyezni azt, hogy őrülten nagy veszélyben vagyunk. Viszont muszáj lesz megszoknia az állandó aggódást, és félelmet, illetve a bizalmatlanságot embertársaink felé, ami a mindennapjainkat is véfig fogja kísérni. Különben lelkileg összeroppan...
        Ashley ügyeivel kapcsolatos töprengésemet párom zavarta meg, aki nem mellesleg perceken át szólongatott.
          -Nina, gőzöm sincs miért haragszol rám...- szomorodott el.
          -Hogy mi?- értetlenkedtem, majd aztán "megvilágosodtam".- Jaj, szívem ne haragudj csak elbambultam!
           -Huh, azt hittem rossz fát tettem a tűzre.
          Miután ezt a mondatát kiejtette a száján, mintha láttam volna a követ leesni a szívéről.
          Magam mögött tudtam végre a megszokott otthonom, ami igazán próbált visszafordulásra kényszeríteni, de nem sikerült neki. Meg kell próbálnunk a szó szerinti menekülést, két okból is: Először is azért, mert hátha a már megszokottá vált Jelenés barátunk eltűnik az életünkből, másodszor pedig, mert mindannyiunknak szüksége van az újítás örömére.
        Ezeken töprengtem, amikor felszállt a repülőgép, és jó messzire elhagytuk szülőföldünket, és megindultunk valami új felé... London felé.

12 órával később
Ahogyan beléptem a szállodába, abban a pillanatban megcsapott a felismerés szaga, hiszen rájöttem: már jártam itt. Annak idején egy egyetemi kirándulás keretében látogattuk meg ezt a helyet, ahol Phil is jelen volt. Mosolyogva összenéztünk, és boldogan tapasztaltuk, hogy mindketten emlékszünk.
        -Jó estét! Segíthetek valamiben?- jött oda mosolyogva Jacksonhoz egy "szobalány".
        -Helló, nem kell semmi, köszi- dobott egy semleges mosolyt a párom, majd szorított egyet összekulcsolt ujjainkon, ezzel is megmutatva azt, hogy ő bizony már foglalt.
          -Értem, de ha mégis van valami szóljatok bátran- mondta már egy picit lehervadt mosollyal, majd elrázta a seggét a társaságunk közeléből.
          Miután megnyugodtam, hogy Jackson nem hajlandó elpártolni mellőlem bizonyos szállodai szobalányok miatt, mosolyogva figyeltem fel a szobánk tökéletességére. Csodás tükrök, makulátlanul tiszta ablakok, üvegajtók, tökéletesen megigazított ágy... Jackson hirtelen megcsókolt majd ledöntött az ágyra. Ideje felavatni...