Gimis élet Vérfarkasként (Befejezett)

#9#

A matek óra különösen jól telt ugyan is valamilyen oknál fogva Miss.Herringtonnak jó volt a kedve.

Amikor az óráknak vége lett Hál'istennek akkor oda jöttek hozánk a fiúk akik egész nap a nyakunkon lógtak kivéve az utcsó órát mert az nekünk Fizika volt míg nekik Biosz. Na mindegy szóval oda jöttek.

-Sziasztok!! Nem lenne kedvetek eljönni velünk a Starbucksba?-kérdezte Scott.

-Öhhhmm.... De miért ne?-választoltam a két lány helyett is mert valamit nagyon bámultak. Abba az irányba néztem amerre ők és rájöttem hogy az én tesóm félmeztelen rohangál a folyosón.

-Adam!!!!! Vedd már fel a pólód!! Elég nekem otthon ezt nézni!! Ne már!!-kiabáltam oda.

-Jóvan má' veszem!!-kiabált vissza az idióta tesóm.

-Őőőő ez fura volt. Na mindegy. Akkor jöttök velünk?

-Persze.-válaszoltam a csajokkal egyszerre.

-Szupi akkor menjünk.

Amikor beléptem a kávézóba minden szem rám szegeződött. Hát igen nem gondoltam volna hogy apám kávézójába jövünk. Egy csomó farkas volt itt éreztem a szagukat,Agogy ők is az enyémet és elismerően néztek végih rajtam amit egy bólintással köszöntem meg.

Leültünk az egyik kedven asztalomhoz és rendeltünk magunknak kávét. Persze hogy az enyémet apa fizeti mert én itt mindig ingyen iszom a kávét. A többiek csak néztek hogy a pincér úgy viselkedik velem mindha a barátja lennék. Ez igaz is mert régóta ismerem. Pontosabban azóta mióta megnyilt ez a kávézó.

-Kíra te miért ingyen kapod a kávét?-kérdezte Nash.

-Hát azért mert...

-Mert...

-Mert apámé ez a hely és mindenki ismer és nekem apa fizeti.

-Jaa ezt nem is tudtam.

-Hát ja senki nem tudta. De nekem mennem kell mert Adam ideges hogy mit rendeljen Úgyhogy megyek. Sziasztok.

-Szia!!!!!