Come with me!

182 8 0
                                    

Egy hét múlva kezdett minden helyreállni. Igaz, a suliban kész káosz uralkodott pénteken, mivel kaptunk egy hét szünetet. Ebből három az érettségi és kettő csak úgy. Gondolom, feleslegesnek tartották, hogy csütörtökön jöjjünk, pénteken pedig ballagás lesz. Tehát jól jártunk.
Zayn úgy döntött, él a lehetőséggel, miszerint a barátom lesz, de csak távoli. Köszönünk egymásnak, beszélgetünk is, de csak ritkán.
Szerencsére nem bánta, hogy a két barátjával annál inkább jobban mentek a dolgok. Louisnál boldogabb embert még nem láttam, Liam pedig mindig tudta, mit, és mikor kell mondani. Olyanok voltak nekem, mint a bátyjáim.
Harry igyekezett minden vele kapcsolatos momentumot felidézni bennem, ami legtöbbször sikerült és valami finom kajával ünnepeltük meg. A furcsa az volt számomra, hogy én még nem mentem le nála. Mindig ő jött le hozzám. Nem mintha baj lett volna, csak egy kicsit piszkálta a csőrőm.
- Harry! Elmehetek egyszer hozzátok?
Kérdésemre megakadt a szájában az étel.
Anyum már itthon feküdt, pihente a tegnapi műszakját, ezért halkan csevegtünk.
- Persze..Csak akkor ki kell takarítanom.
- A szüleid?
Megrázta fejét.
- Ők ott maradtak. Miután elvégeztem a gimit, hazajöttem. - mesélte büszkén, mire felháborodva álltam fel az ágyról.
- Te normális vagy?! Egyedül laksz, egy érettségivel a tarsolyodban?
Felhúzott orral nézte a sarkot.
- Van egy ideiglenes munkám és nem csak egy érettségivel tértem vissza.
- Hanem?
- Van két nyelvvizsgám és már elkezdtem a fősulit.
Lenyugodtam valamennyire.
- Ha kell segítség..
- Tudom, de a szüleim adtak valamennyit kezdésnek. A bolti meló pedig ad annyit egy hónapban, hogy két hónapra megéljek. Mit mosolyogsz?
- Bolond vagy!

***

Hétfőn Harrynek nehéz napja volt. El kellett kérnie a szüleimtől egy teljes hétre, aminek a bökkenőjét inkább apukám jelentette, aztán kitakarítottam a házát és még sütöttem is magunknak egy pizzát. Mindezt úgy, hogy ő közben dolgozott, szóval mikor hazaért, jóízűen fogott neki az evésnek, megcsodálta a bútorokat és a szőnyegek makulátlanságát.
- Csak kilenc órára hagytalak itt és te csodát műveltél. - ámult el.
Fáradtan pislogtam párat és bólintottam egy ásítás közepette, amin halkan nevetett.
- Leszívta az energiád, mi? Menjél fürödni!
Úgy cselekedtem, ahogy mondta. Levettem magamról mindent és a zuhany alatt álltam körülbelül tíz percig.
Mennyei érzés volt, ahogy a meleg víz végigfolyt rajtam, ám ez hamar átment hidegbe, mire felsikítottam.
A testem teljesen élénk lett, az előbbi álmosságom messzire elfutott.
Kipattantam a kabinból és egy szál törülközőben szaladtam ki.
Harry a sikításra már előttem termett.
- Többet ne nyiss csapot, ha valaki zuhanyzik! - vacogtam meg.
Mikor tudatosult benne, mit tett, felröhögött.
Inkább mentem felöltözni.
Harry szobájában sötét volt, egy lámpa világította meg a helyiséget, általa pedig sárga fénybe burkolózott a szoba.
Nem túloztam el a pizsamám. Felvettem a Sleep better feliratú pólómat és egy boxerhez hasonló bugyit.
Amint magamra húztam az anyagot, Harry lépett be szintén lefürödve.
Fürtös hajáról csöpögött a víz a meztelen felsőtestére.
Izmosabb lett annál, mint amire emlékeztem. Szépen ki voltak dolgozva az izmai.
Zavartan kezdtem el a pakolni a bőröndöm, mikor közeledni kezdett.
Hiába vallottuk be egymásnak, hogy mit is érzünk, nem beszéltünk pontosan erről.
- Lenne egy kérdésem.
Felálltam és kíváncsian hallgattam, miközben igyekeztem nem a hasát vagy a száját bámulni.
- Tudod, mit bánok? - szóltam hirtelen. - Hogy nem a tiéd az első csókom. - felnyúltam és megsimítottam az arcát.
Lehunyt szemmel élvezte az érintésemet.
- Az enyém, ne aggódj! - mondta sóhajtva, mire elhúztam a kezem.
Kinyitotta szemét és huncutság csillant meg benne. - Mikor elaludtál a kanapén, megcsókoltalak. - mély tónusától megborzongtam.
Kezei közé vette arcom és pillanatok alatt megéreztem az ajkamon a sajátját. A falhoz vezetett és mégragaszkodóbban simult hozzám.
Felnyögtem.
Hangomra felmordult és megfordított. Tett pár lépést velem, aztán az ágyon kötöttünk ki.
- Harry! Harry, állj le!
- Csak csókolni foglak, nyugi! Már ha akarod..
- Én akarom, de...- néztem lábam közé, ahol ő volt.
Realizálta, mire kajánul nézett vissza rám, de lefeküdt mellém és betakart minket a takaróval.
- Aludj jól, te hormontúltengéses tini!
- Héé! - rúgtam meg.
- Szeretlek! - húzott magához.
Egy darabig beszéltünk és tévét néztünk, végül én aludtam el a leghamarabb.

***

Egész héten alig voltunk valahol. Párszor elmentünk gyorskaját enni, de azon kívül bent tartózkodtunk a házban és beszélgettünk vagy éppen filmet néztünk.
Sok mindent kellett elmondanunk egymásnak, így egyáltalán nem bántam, hogy nála voltam. Noha Anna hiányolt, megértette, hogy erre volt szükségem.

Pénteken ugyanolyan későn keltünk, mint az elmúlt négy napban.
Élveztem, hogy mikor felkeltem, ő ott feküdt mellettem és nézhettem arcát vagy már ő cirógatta az enyémet. Ez az érzés megmelengetett.
- Jó reggelt! - megcsókolt, de csak épphogy.
Ekkor jutott eszembe, hogy alig adott puszit vagy éppen csókot. Talán nem is baj, hiszen fiatal vagyok.
- Harry? Mi lesz, ha már nem fogsz érezni irántam semmit?
Elnézett és a hátára fordult.
- Ilyen nem lesz. - jelentette ki könnyedén
Ahogy meglátta arcom, elkomorodott.
- Lehet, hogy nem vagyunk felnőttek és te 15 vagy még, én pedig 19..De tudom, milyen nélküled és nem akarom!
- De..
- Gyere velem! - mondta hirtelen
- Hova?
- Amerikába. Miután kész vagy a gimivel vagy ha itt akarsz tovább tanulni, akkor utána.
Annyira hirtelen jött, hogy nem tudtam mit mondani. Szinte tátogtam, mint egy hal.
Jó esély lenne kimenni és ott tanulni, de a nagyszüleimet és a szüleimet nehezen hagynám itt. Viszont mire én leérettségizek, Harry végez a fősulival, de rajta kívül nem ismernék senkit.
- Ez nagy döntés Harry. Ismeretlen és csak egy érettségim lenne.
- Ez igaz. - szomorodott el
- Van egy ötletem! - egyik lábamat hasára tettem és az egyik fürtjével játszottam - Te elmész, én megcsinálom a fősulit és ha még mindig ezt akarod, teszünk egy próbát.
- Bízol bennem? - kérdezte, miközben hajammal játszott, de szemét nem vette le rólam.
- Igen. Próbáljuk meg!

Story Of My Life Where stories live. Discover now