𝒍𝒆𝒉𝒆𝒕𝒆𝒕𝒍𝒆𝒏 𝒔𝒛𝒆𝒓𝒆𝒍𝒆𝒎

- 6 -

- Öhm...Megengeded, hogy nálatok legyek? - húzta össze aranyosan a szemöldökét.
- Igen. - mosolyodtam el.
Ezután még egy óránk volt, majd elindultunk. Először külön utakon, hogy a ribik ne vegyenek észre, aztán egy kisebb utcánál összetalállkoztunk.
- Szóval... - nem tudtam mit mondjak.
- Igen? - nézett rám kíváncsian.
- Hol tanultál olyan finom forró csokit készíteni? - isteni finom volt a multkori. Erre csak felnevetett.
- Még anyukám tanította kiskoromban. - mosolyogva emlékezett vissza. Valahogy kétértelműen mondta.
- Történt valami anyukáddal? - kérdeztem óvatosan. Elfordította arcát.
- 10 éves koromban meghalt. - lehajtotta a fejét és megrázkódott. Átkaroltam a vállát.
- Na, ne sírj - próbáltam vígasztalni, több kevesebb sikerrel, miközben hátát simogattam - Figyelj, nem akartam felemlegetni. Sajnálom. - megálltam, mire ő is. Magammal szembe fordítottam, majd szemébe néztem. Egyre közelebb hajoltam és egy puszit nyomtam az arcára. Egyből megöleltem utána, hogy ne lássa vörös arcom. A kezeim közt éreztem, hogy megdermedt, aztán felengedett és átölelt és megszorongatott. Elváltunk és sétáltunk tovább. Közben azon gondolkodtam mit csináljuk majd.

Megérkezve lepakoltuk a cuccainkat és a házikat leszarva dobtuk le magunkat a kanapéra.
- Mit csináljunk? - kérdezte. Volt egy baromi király ötletem.
Hátul a kertünk végében, van egy kis erdő, amiben él egy nyúlcsalád. Hozzájuk sokat ki szoktam járni, így ugy döntöttem elviszem hozzájuk Aurórát.
- Van kedved megismerkedni egy családdal? - kérdeztem sunyin.
- Milyen családdal? - kapta fel a fejét.
- Benn laknak az erdőben. - húztam mosolyra ajkaim.
- Ne-nem veszéjesek? - belegondoltam, hogy ő nem tudja hogy.nyulakra gondolok és majdnem elnevettem magam.
- Megvédelek nyugi.
Magamhozvettem egy plédet, majd a kezénél fogva elkezdtem az erdő felé húzni.

Nem kellett sokat menni,egy olyan tíz perc alatt ott is voltunk az egy szoba nagyságnyi tisztáson.
- Ismerd meg Bolyhost, Tapsifülest, Foltost és Pamacsot! - ugráltak ki a nyulacskák a gödörjükből.
- Jajj istenem, de édesek! Nem azt mondtad, hogy egy családot mutatsz be? - boxolt bele a vállamba - Ezek nyulak - nevetett fel.
- Nyúlcsalád. Bolyhos és foltos házas. Tapsifüles és Pamacs a gyerekeik. - magyaráztam a családfát.
Leterítettem a pokrócot, majd leülve odaszökkent hozzám Bolyhos. Bevettem az ölembe és úgy simogattam buksiját.
Felnézve, Aurórát láthattam, akin három nyúl ékeskedett. Egyik a fején másik a vállán harmadik pedig ölében. Egyett nem értettem. Hogy nem estek le? Biztos varázslat.
- Látom Foltos nagyon megkedvelt. - böktem a fekete foltos nyúlra, aki éppen nyakába bújt. Felnevettünk, majd én az egyik fához sétáltam, amit Ari végig figyelemmel kísért. Azt hiszem múltkor hagytam itt valami kaját a faoduban. Aha! Meg is van!
Odasiettem Aurórához hátam mögé rejtve a finomságot.
- Mi az? - nézett fel rám nagy szemekkel.
- Jobb vagy bal kezemet választod? - kérdeztem, úgy mintha ez élet-halál kérdés lenne.
- Jobb.
Odaadtam neki a csokis kekszet.
- Oh köszi. - mosolygott.

Ez után a kis kiruccanás után visszamentünk a házba. Ott megtalálltam anyám kézírásával elátott kis cetlijét.
"Csak két nap múlva jövök"
Na kösz. Nem mintha nem mindig ez lenne...
Auróra leült a kanpéra és Rocky meg letámadta őt. Elkezdtek birkózni, ami elég vicces volt. Mikor felállt a csaj bejött a konyhába hozzám.
- Most mi legyen?
- Meg kéne csinálni a házit.. - húztam el a számat.
- Ahj, oké.
Két óra teljes kínszenvedés után végeztünk.
- Én kész vagyok. Elegem van. - vetettem hátra magam.
- Nekem mennem kéne Hanga. Már hét óra. - szólalt meg halkan.
- Oh, így elment az idő? Rendbe... - azok után, hogy tegnap este velem aludt, nem akartam újra egyedül. Mielőtt kilépett az ajtón ezt tudattam is vele.
- Nem akarsz újra velem aludni? - mondtam alig hallhatóan, de ő meghallotta - Nem akarok egyedül lenni. - egy könnycsepp legördült az arcomon. Azért nekem is van lelkem és nehéz úgy élni, hogy egyedül vagy. Vagy legalábbis majdnem.
- Persze. - jött oda hozzám. Megfogta arcomat és közelebb vonva lecsókolta arcomról az egy darabb könnycseppet. Én közben lehunytam a szemeim. Mikor kinyitottam, azt hittem már elhajolt, de arca még mindig vészesen közel volt. Teljesen megkövültem és nem tudtam mozdulni. Elhúzta a fejét majd lement nekem forrócsokit csinálni.
Mire feljött vele én megagyaztam kettőnknek. Nem tudtam, hogy kifejezetten velem, vagy csak a házban valahol akar-e aludni. Biztonság kedvéért levittem egy párnát és takarót a kanapéra.
Fürdés után, végül mindketten az én ágyamban kötöttünk ki. Először tisztes távolságban voltunk, majd egymásra nézve mindketten elkezdtünk közeledni egymás felé. Átvetette egy lábát rajtam, én pedig körbefontam a karjaim körülötte. Hajának finom levendulás illatát beszippantva szenderedtem el.