Chanyeol Pov.
-Igen a lányom, akit most viszek a nagyihoz! Most nem jön velünk. -miért lepődött meg? Baszki! Lehet azt hiszi van feleségem, baszki. -Várj nekem nem....
-Most telefonálnom kell, elnézést! -vágott bele a szavamba. Telefonálnia? Őszintén egy ilyen "hír" után kivel beszél!? Szememmel kislányomat kezdtem keresni és láttam hogy ki fut az ajtó mögül.
-Szia Bogyó! Várod már hogy menjünk a nagyihoz? -szemei fel ragyogtak és mosolyogva bólintott. -Akkor már csak megkell várnunk Baekhyunt! -Sohyun kissé furán nézett rám, de hagytam a dolgot, mert Baek vissza jött. Gyors telefon volt! Beszálltam az autómba, majd el indultunk.
*
Az út mondhatni csöndesen telt addig ameddig Sohyun nem kérte hogy állítsak neki zenét és akkor meg volt a kellő hangzavar. A törpére néztem és csak mosolyogva legyintett egyet. Sohyun elkezdett énekelni amin jött nevettünk. Aranyos volt hogy, annyira nem tudja kiejteni a koreai szavakat főleg ha énekel. Egy idő után már mind a hárman énekeltünk, egy régebbi szám ment amit én is ismertem és jó volt így hármasban dalolászni. Olyanok voltunk mint egy igazi család.
~~~~•~~~~
Baekhyun Pov.
-Most telefonálnom kell, elnézést! -vágtam szavába amit amúgy nem értettem. Ennyit az el csábításról! Mit is képzeltem ; így már értem miért viselkedett olyan furán! Ah én hülye és még azt hittem össze jön. Gyorsan tárcsáztam Chen számát, mire felvette.
*Szia mi a helyzet?* -kérdezte kissé fáradtan, de nem hiszem hogy most kelt fel.
*Van egy lánya! És így gondolom felesége is van!* -elég kétségbeesetten mondtam, de az voltam rohadtul.
*Olyan hülye vagy! Lehet van egy lánya de az nem jutott eszedbe hogy elváltak eseteleg vagy nem is volt? Túl parázod, meg nem hiszem hogy úgy csalná a feleségét hogy gyerekük van! Na most szedd össze magad és nekem ne gyere haza kielégítetlenül! Na pápá! -és lerakta. Néha olyan okos egyébként és gyakran lát el jó tanácsokkal. Úgyhogy ő egy igazi barát.
Már tiszta fejjel mentem vissza Chanhoz, ott volt vele, gondolom, a lánya is. De őszintén biztos vagyok benne hogy ő az! Nagyon szép kislány. Gyönyörű arc, szép kis termet, fekete fürtök. Nagyon aranyosak voltak együtt!
*
Nagyon jól éreztem magamat velük! Chan indított valami lányos albumot, amin akadtak olyanok is amiket mi is ismertünk ezért mi is elkezdtünk énekelni. Nagyon jól telt a hangulat. De aztán elértünk oda ahová hoztuk Chan kislányát, jajj még a nevét sem tudom. Kiszálltam velük együtt majd oda léptem hozzá.
-Egyébként én Baekhyun vagyok! -hajoltam picit.
-Én Sohyun vagyok. -ő is meghajolt ami nagyon édes volt. Oda szaladt az apukájához majd adott neki egy ölelést és egy puszit. A nagyszülei már kint álltak a kertben, csak Sohyunra vártak. Nem számítottam arra hogy, oda jön hozzám és lehet magához és nekem is ad egy puszit és ölelést. -Nagyon szép arcod van! -mosolygott, majd futott is a kertbe. Chan intett a szüleinek majd újra autóba szálltunk.
Már kissé feszültebb lett a levegő így kettőnk között. De én akkor éreztem a legcikibbnek mikor megálltunk a pirosnál és felém fordult.
-Azt hitted hogy feleségem van? -nézett rám nagyon méregetve engem. Fején találta a szöget.
-Igen. De akkor nincs?! -ez nagyon úgy hangzott mintha fel akarnám szedni. Na baszki!
