Ashley szemszöge
Reggel a telefonom hangjára keltem.Szokásomhoz hiven,most nem káronkodtam csak ellintéztem a beszélgetést és elindultam a mosdó felé.A tükörbe nézve döbbenten vettem tudomásul,hogy nem vagyok othon.Megmostam az arcom,lecsekkoltam,hogy még a tegnapi ruháimban vagyok,aztán kimentem a szobába,ahol láttam,hogy Andy és Esmée még nagyban alszanak.Probáltam feldolgozni a történteket,de csak annyira emlékeztem,hogy elnyomott az álom(azelötről semmi).
Nem volt szivem felkölteni,hisz nekik se lehetett engem.Lementem a konyhába kávéért.Sajnos kávé nem volt,de annál több kiváncsi tekintet...Húztam egy sejtejmes mosolyra a számat,jelezve,hogy ne kérdezzenek semmit.
Ugy döntöttem,hogy fözök kávét,csak egy apro probléma volt az egésszel.Sok kávé volt ami másé volt és nem az Ess-é,igy kis segitséget kellet kérjek,csak még nem tudtam,hogy HOGY.
Erőt vettem magamon és odasétáltam az asztalhoz:
-Bocs a zavarásért,de valaki meg tudná mondani,hogy melyik Esmée kávéja?-mosolyogtam kinomban.
-Ha megmondod,hogy ki vagy...-jött a válasz az egyik csajtól,aki tulságosan is bámult.
-Mit szólnál,ha a a nevemet megtartom magamnak.-átkozodtam magamban.Hogy lehet,hogy felteszek egy egyszerű kérdést és kapok rá még egyet?
-Én Sintia vagyok,de szolits csak Sintinek.-vigyorog mint aki citromba harapott.
-Én is pont ezt kérdeztem.-éreztem,hogy mindjárt kitépem a hajam.Egyszer nyilik az ajtó.Belép rajta az egyik mentora .Persze,hogy hozzám jön oda legelsőnek.
-Senki vagyok.Semmit nem akarok,csak nyugalmat.Hadj békén légyszi.-fakadtam ki.Evel a konyhába mentem.
-Neked is szia Ash.-kiáltotta utánam Johnny.
-Te ismered?-kérdezte az egyik csaj.
-Volt szerencsénk egymáshoz néha.-vakarta meg a fejét.
-És mégis ki,Ő?-faggaták.
-Ő csak Ashley Purdy a Black viel brides basszusgitárosa...Ja,meg ő csinálta két tetkomat.-ismertetett engem.
-Deep ha még szólsz valamit rollam,bevarrom a szád.-fenyegettem meg.
-Háp-háp-háp.-húzta az agyam.
Ekkor már a konyhából araszoltam kifelé három csésze kávéval.Megláttam Johnny kiváncsi arcát és nem birtam megálni szó nélkül:-Mióta lettél bébicsősz?Azt hittem,hogy Rose-t kell pesztráld,nem öket.-vágtam oda neki.
-Mióta foglalkozol te másokkal?-probált flegmázni.
-Mióta te foglalkozol velem.-okoskodtam.-Hisz mindig kommentels,olyan jól tudsz rollam mindent.Nem?-erre csak mosolyogni tudott.Miután szóváltásunknak vége lett,felmentem és felköltöttem a többieket.Ami azt illeti Andyt könnyű volt,csak emlékeztetni kellet,hogy Juliet hazaért már.Esmée nehezebb volt,mivel néhány hasbarugás után már se hangom,se erőm nem volt költögetni.Miután nagynehezen a kiscica is felkelt,probáltam kiszedni belőllük,hogy mi történt az éjjel és,hogy,milyért nem vagyok othon.Erre csak nevetni tudtak,nemhogy választ adni.Kössz.
Andy szemszöge
-Bocsáss meg drágám.Tudom,hogy szólnom kellet volna,de rögtönzött ötlet volt,mellesleg Ashsel össze is vesztem.-magyarázkodtam feleségemnek.
-Azt mondtad,hogy Ashsal összevesztetek.Akkor,hogy az égbe kerül oda?-üvöltözött a drágám a telefonba.
-Kibékültünk.-adtam gyors választ.
-Tudod mit?Hiszek neked...DE,ha kiderül,hogy nem ott vagy és hazudtál...én börtönbe megyek.Ezután sorra birtokba vettük a fürdőszobát.Miután befejeztük,levánszorogtunk a nappaliba.Ashley kiváncsi volt a kiscica motorjára.Nehezen de ,sikerült megpillantania a fekete csodát.
-Úr Isten!Ez,ez az aminek látom.-majdnem ugrált örömében.
-Igen.Ez egy Harley Davidson.-mosolyogtam,mintha valami nagyon nagy felfedezést tettem volna.
-Tudtad,hogy te leszel mostantól a legjobb barátom?
-Persze ha engedem,hogy vezessd.Kis haszonleső.
-Másképp még meggondolom.De akkor is,kinek van olyan barátja aki motorral száguldozik Los Angelesben?
-Nem csak motorral.-böktem a sarokban parkoló fekete autó felé...Esmée szemszöge
Még beszélgettünk a garázsban egy kicsit.Andy elmondta,hogy Jul haragszik rá és,ha kiderül,hogy nem velem van,halott ember.Biztatás.Föleg Ashley szemszögéből.Kapott is az alkalmon.
-Milyen menő lenne,ha Juliet megtudná az esti kis akciodat.-játszadozott a gondolattal.
-Ashley Fuckin Purdy!meg ne merd tenni.-kiáltott rá Andy.
-Hol is van a száma?-húzta az agyát.Ekkor elkeztem kacagni,ami egy cseppet se tetszett Andy baby-nek.
-Persze,csak szövetkezzetek ellenem.-kezdte el kergetni barátját.Most már tényleg az ovodában éreztem magam.Egyik percben észre vettem,hogy a nagyranött gyerekek kifele kezdenek szaladni a garázsból.Elég mulatságos látványt nyujthattunk,miközben Ash és én dobáljuk a telefont,Andy meg probálja megszerezni.Egyszer csak egy erőteljes húzást éreztem a derekamnál.Andy elkapott,probáltam a telefont Ashnek passzolni,de túl késő volt.Már a földön voltam,valahol a nappali közepén hasrafeküve védtem a telefont,miközben Ash szedte le volna rollam a mentoromat.
-Nem adom!-üvöltöttem torkom szakadtából.
Teljesen normálisnak néztünk ki.
Egyszer megcsörrent a mobil igy ki tudta venni a kezemből a kék szemű.-Szia drágám...hogyne...mindjárt indulok...
-Mégis hova mész drágám,gyere bujj vissza.Szorakozzunk még kicsit.-nyávogott Ash kurvás hangon.
-Ne értsd félre...csak Ashnek mentek ell othonról...tudom halott ember vagyok...szia!
-NA MOST MEGHALSZ-kiáltotta és Ashre szökött.
YOU ARE READING
Ők mentenek meg(BVB)
FanfictionEsmée 18 éves erdélyi lány.Családja hattérbe szoritja,mivel nem felel meg az elvárásaiknak.Igy az első adandó alkalommal végleg elhadja szűlőföldjét,hogy új életet kezdjen.