Ők mentenek meg(BVB)

Maradok a rock-val :)

Ahogy beléptem a nappaliba, kérdô arcok fogadtak. De nem csak a tizenhat fiatalé, hanem még tizenhat felnötté is. Kinomban dobtam egy mosolyt és igyekeztem nem feltünést kelteni. Letettem a kabátom egy székre,levettem a cipôm majd a konyhába siettem. Éreztem, hogy a tekintetük engem figyel.Alig birtam visszatartani a nevetést. A kávéfözô akciómat a telefonom csörgése törte meg.

-Hellooó!
-Hol a picsában voltál? Milyért nem vetted fel a telefont?-üvöltött a telefonba.
-Légyszi csendesebben,mert senki nem süket. A dobhártyám kilyukad tôled.
-Engem te csak ne csititgass! Hol voltál?
-Lovagolni.
-Kivel?
-Kivel, kivel? Ashleyvel. Ha annyira érdekel. De mi ez a nagy felháborodottság Andy?
-Egéssz nap hivogattalak, de te tettél rá magasról, hogy felvedd.
-Hoppá! Bocsánat.
-Jó semi baj, de ne csinálj többé ilyent.
-Ok.
-De legalább jól telt?
-Igen. -vigyorogtam mint a fakutya.
-Akkor örülök.
-Andy? Milyért van gyülés?
-Csak valami kirándulás, mit tudom én.De te nem leszel ott.
-Mert hol leszek?
-Warpeden. Ha neked is megfelel.
-Ááá...
-Igen gondoltam. Lesz kinek bemutassalak.
-Ben Bruce-nak is?
-Akinek cask akarod.
-Köszönöm,köszönöm...
-Na jó, szia. Aludj jól!
-Te is. Szia!

A konyhából majdnem, hogy táncolva jöttem ki.Az egyik kezembe kávé, a másikba felkaptam a széken hagyott cuccaimat és az emelet felé siettem.

-Az a kávé, nem hiszem, hogy fogja hagyni hogy aludj.-szólalt meg Johnny.
-Honnan veszed, hogy tervezek alunni?
-Te tudod . -vonta meg a vállát.

Felsiettem a szobámba és elkezdtem a tegnap felvett videómat megvágni.
A képernyôt egy idô után csak néztem,nem csináltam semmit. Ugy nézhettem ki mint egy csapzott kutya akit hipnózis alá vetettek.
Felálltam majd a fürdôbe vettem az irányt. Lezuhanyoztam, leszedtem az aznapi sminket majd osszepakoltam a cuccaimat és lefeküdtem. Még megnéztem az órámat, 4:30. Besôtétitettem az ablakot és elaludtam.

Másnap mikor felkeltem nem tudtam, hogy melyik világon vagyok. Lementem a földszintre,majd egy kis pajzán megjegyzés találta el füleimet.

-Micsoda bombázó.
Asszem még soha senkit nem néztem meg olyan csúnyán,hogy megilyedjen.   De most sikerült. Magamban megveregedtem a vállam,hogy milyen ügyes vagyok,aztán elindultam az imént megszerzett tál gabonapehelyjel a nappali felé.

A tévé üvege olyan,de olyan szépen  verte vissza a feketecsipkés fehérneműmet,hogy mikor megláttam magam nem tudtam,hogy fuldokoljak netán,vagy sülyedjek el szégyenemben. Ekkor értettem meg,hogy milyért tapad a hátsomra annyi szempár.

-Mi van?Nincs szinestévétek?-kérdeztem kinomban.
-Éppen takarod.-jelentette ki az egyik.
-Erre csak egy szarkasztikus mosolyal tudtam válaszolni.
-De,hogy lehet olyan?
-Mi?...Olyan???
-Hát tudod te...-rajzolt köröket az égben.
-Irigykedsz?
-Nem,csak olyan fognivaló. Tudod.

Próbáltam visszafogni magam,és úgy tenni,mint aki nem hallotta meg az imént tett megjegyzését.

-Tudod, nem vagyok nagy sportember,csak azt csinálom amit szeretek. Ha te is maradnál annál amit szeretsz,tálán sikerülne kihoznod magadból valamit.
-Nem hiszem,hogy a foci nézésétől jobban fogok kinézni.
-Hát akkor ne csak nézd,játsz is.
-De lusta vagyok.
-Tudod mit? Van egy ötletem.
-Mi?
-Aki akarja tudni egy óra múlva legyen a hátsó kertben. De laza öltözékben.

Az az egy óra alatt felöltöztem,és  elmentem vásárolni. A bevásárlóközpontból kifelé jövet még átgondoltam,hogy kell e valami.
Sör,labda és kréta. Minden megvan.
Az autóban ülve a jelzőlámpák figyelve,gondolkodtam. Hogy is lehet,hogy két hete itt vagyok ,még senkivel nem beszéltem,de a mai napi programot én tervezem. Melléje ne is felejtsük el,hogy a hátsomra tettek megjegyzést miközben próbáltam védni a porbataposott becsületem.

Mire hazaértem a csapat fele a kertben üldögélt.

-Megjöttem.
-Valahára.-förmedt rám Flora.
-Na és mit játszunk?-kérdezte Rocko.
-Foci.
.
.
.
.
-Azt mondták,hogy ne verekedjünk.-szólalt meg Sintia.
-És te mindig azt csinálod amit mondanak?-többen is bologatni kezdtek.-Asszem rángógörcsöt kapott a nyakatok.Rosszul látok?
-Lépjünk tovább.-tapsolt Noa.
-Másképp nem amerikai focit játszunk,hanem európait.
-És az milyen?
-Tizenegy bolond fut egy börgolyó után. De a mi esetünkben csak haton,ketten meg a kaput  támasztják,hogy nehogy összedöljön.
(Egy jó tíz percig a könnyüket törölgetve hemperegtek a földön.)
-Isteni humorod van Es.
-Én ezt komolyan mondtam.-bigyesztettem lé a szám.

Épp mikor a csapatokat állítottuk volna össze,vendégeink érkeztek.
Vajon kik lehetnek?

De valahogy sejtettvem a választ.