(H/SZ)-Hajszín
(H/H)-Hajhossz
(Név) a játszótéren játszott. Minden nap itt volt. Sose voltak barátai. egyedül töltötte minden egyes napját. Nem mutatta de mindennél jobban akart egy olyan embert aki szereti és törődik vele. A családja egy érzelmi ebóla volt. Gyűlölte az otthonát. Vagy is azt az otthonnak nevezett valamit. Mindig kilógott a sorból.
Két lány megált előtte. Elvették a babáját amit még születésekor kapott nagymamájától. Elkezték dobálni és röhögni. (Név) csak nézte ahogy a babája ide oda repked. Gyűlölte ezt. A szíve majd megszakadt ahogy nézte ezt. De tudta ha közbe is avatkozna nem lenne értelme.
Hirtelen az egyik lány hozzá vágta a babát-Nesze itt van ez a ronda baba.-nevetett.-Majd nem olyan ronda mint te. Csak kicsivel szebb.-ahogy nevetett a vörös haja a szemébe és a szájába logott.
-Hagyjátok abba...-mondta halkan. Inkább csak magának. A 2 lány meglepödve néztek rá. Egy"hm?"-öt mondtak.-HAGYJÁTOK ABBA!-órditotta (Név). A hangja remeget és a sírás szélén ált már.
A barnás hajú lány kicsit megijedt. Megfogta a barátnője kezét és elszaladt.
A kicsi (Név) a kezébe temedte az arcát és elkezdett sírni. Nem értette.- Miért utálják? Valamit csinált? Meg kéne halnia.-gondolta magában. Átölelte a térdeit és már úgy zokogott tovább.
-Szia.-halott egy egy kedves hangot a háta mögül.-Miért sírsz?
(Név) hátra fordult és egy kisfiút látott maga előtt.
(Olyan aranyos itt Nagito😍)
-Te...ki vagy?-kérdezte a könnyeit húlajtva még mindig a lány.
-Nagito Komaeda vagyok.-mosolygott rá.-Neked mi a neved?
-(Teljes név) vagyok-szipogta.
-És miért sírsz (név)-chan?-gugolt le a kislány mellé.
-Senki...senki sem szeret.-mondta majd még egy könnycsepp gurult végig aranyos arcán.
-Hmm. Engem se szeretnek az emberek...-mondta szomorúan.- De mostantól mi ketten szeressük egymást.-mosolygott vidáman a lányra és megfogta a kezét.-Mit gondolsz?
-Re...rendben-mondta és egy kis mosoly kuszott az arcára.
Nagito ès (név) ezután legjobb barátok lettek. Azota a nap óta minden napot együtt töltöttek elválaszthatatlanok lettek. Nagito (név)-ért élt és (név) Nagitoért. Minden annyira tökéletes volt mikor együtt lehettek.
De...
Minden megváltozott azon a napon...
VOUS LISEZ
Kétségbeesés? Remény
Fanfiction"(név) óvatosan lehajolt az alvó fiúhoz. Vonásai most egyenletesek voltak. Így annyira nyugodtnak tűnt. Bár tudta, hogy a fiú szíve tele van reménnyel már nem tudta annak mondani. Inkább hasonlította volna a kétségbeeséshez. Gyengéden megsimogatta...