My Brother

24.

Éppen azon nevettünk, ahogy Ashton próbál kézen állni, sikertelenül, vagy hetedszerre. Valaki elkezdte rángatni a kaput.
-Valaki agresszív kedvében van ma...-motyogta Crystal.-Hope, jössz velem?
-Persze, megyek.-pattantam fel, majd a legjobb barátnőm után siettem. Crystal a kaput kinyitva meglátta, hogy ki van előtte.
-Oké, van öt másodperced elhúzni innen.-tette csipőre a kezét Crystal.
-Csak az életemért jöttem.-biccentett felém, vigyorogva.
-Ha nem mész el sikítani fogok.-néztem rá unottan. Rich közelebb jött hozzám és megérintette a kezemet. Torkom szakadtából ordítani kezdtem. A srác a kezét a számra helyezve, hátrahúzott.
-Engedd el, most azonnal!-emelte fel a hangerejét Crystal. A fiú csak megrázta a fejét, és röhögött. Én csak kalimpálóztam, mint egy teknős, aki felborúlt a hátára.
-Eskü azt hiszem már, hogy te követsz minket.-támaszkodott Matt a kapunak.-Engedd el.
-Mit szólsz ehhez, Matthew? A barátnőd a kezeim között van. Pár percbe telik, és a szüleitek MINDENT megtudnak.
-Ha így játszunk, akkor így.-odasétált hozzánk. -Van még alkalmam elmondani a zsaruknak, hogy megöltél valakit.-mondta Matt, a lehető leghalkabban. A szemöldököm az egekig szökött. Rich elengedett, mire én szaporábban vettem a levegőket, a levegőhiányom miatt. Ha van ilyen szó..
-És most elsétálsz, és rohadt gyorsan békén hagysz minket, ÖRÖKRE!

Rich zsebre vágta a kezeit, majd a szemeit forgatva elsétált. Hálásan néztem Mattre, aki idegesen firtatott engem.
-Jól vagyok, minden oké.-mondtam, a nagávan feltett kérdésére válaszolva.
-Ami pedig azt illeti..
-Mikor történt?
-Négy évvel ezelőtt.
-Kit?
-A... Öö...
-Igen?
-Ee...-idegesen motyogott mindent össze-vissza.
-Matt, nem muszáj elmondanod, ha nem akarod.-néztem rá szomorúan. Crystalnak fogalma sem volt arról, hogy mi történt. Össze-vissza kapkodta a fejét azt kérdezve, hogy "most meg mi a fasz van itt?"
-De tudnod kell róla.
-Akkor?
-Az akkori legjobb haveromat... Benne volt abban a bandában ő is. "Vicces" mi? Rich sokat ivott. A haverom meg beszólt neki. Rich akkor paranoiás volt. Mindig hordott magánál pisztolyt is. -oké, oké, oké... Egy krimiben vagyunk, vagy mi van?! A szemeim elkerekedtek, Matt meg csak magához ölelt. Eltoltam magamtól és a szemébe néztem. A szemei könnyekkel megteltek. Az arcát a kezeim közé vettem. A hüvelykujjammal letöröltem a könnycseppeket.
-Itt vagyok. Megoldjuk. Nincs semmi baj. Anyukád tudja?
-Nem...
-Rohadt életbe...-suttogtam, majd megcsókoltam. Nem tudom mennyi ideig állhattunk ott, de több, mint egy percig. Az biztos.
-Jó, örülnék, ha beavatnátok a dolgokba..-szólt közbe Crystal.
-Nem lehet...-motyogta az orra alatt, Matt.
-Kivel kapcsolatos?
-Rich. De ne kérdezz többet. Menjünk vissza...-Crystal vállat vonva bement a kapun. Matt bíztatóan rám mosolyogott, majd bement a kapun. Utolsóként kaptam észbe.
-Öhm... Mosdóban leszek!-szóltam előre Crystalnak és Mattnek. Azt hiszem nem hallották meg. Igazából nem érdekel. Bementem a lakásba, onnan pedig a fürdőszobába. A fürdőkád szélére ülve gondolkodtam. Az előbb becsukott ajtó, hirtelen nyílni kezdett.
-Hé...-sétált hozzám James.
-Szia.-mosolyogtam rá, erőltetetten.
-Két dolgot szeretnék mondani.
-Igen?
-Bármi is történt, ne stresszelj, ne legyél szomorú. Nem éri meg.
-Ahogy mondod.-vigyorogtam rá.
-A másik.... Szeretném.. Elvégezni a dolgomat... Öö... Kimennél? Vagy látni aka...
-Nem, nem, nem, nem... Már megyek is. Beszélünk ha végeztél!-léptem ki a mosdóból, majd visszamentem a többiekhez.
-Hol a fenében voltál?-kérdezte Crystal.
-Szóltam, hogy elmegyek mosdóba...
-Ááá, oké. Én közben kiderítettem, hogy miről mardtam le.
-Na?-nevettem.
-Hát öö.. Az a Rich, vagy ki a faszom, még annó régen... Gyilkolt. Ja. Ennyit tudok.-vázolta fel.
-Ahha... Ha te mondoood...