My Brother

21.

-Hope, Crystal, hogy miért kezdődött ez az egész? Egészen egyszerű a válasz.
-Ez nem igaz..-emelte fel az ujját Aaron.
-Jó, csst, lényegtelen!-folytatta Matt.-egyébként meg így hangzott jól. Tehát...
-Csak mondd. Ne törődj a reakciómmal.-szóltam közbe.
-Ha te mondod...  Tehát. Régebben egy másik társasággal lógtam. Ott mindenki húsz-huszonöt éves volt, kivéve én. Én akkor tizenhat voltam. Hogy is mondjam... Voltak rendőrségi ügyeink. Egyszer belerángattak abba, hogy törjek be valahova. De egyedül. El kellett lopnom valamit. Megtettem. Egy fotóalbum volt a legközelebb. Abban a társaságban ez a srác is benne volt. Ő eltette az albumot, majd valahogy elcsórta a telefonomat. A nevemben kitette a facebookomra, hogy idézem: "Nézzétek hol jártam tegnap! Marha jó volt veletek belopózni, srácok!" Anyám ezt észrevette. Ordítozott velem, én meg magasról tettem rá. Valahogy a rendőrökhöz is eljutott a hír... Ráakadtak a csengőnkre. Vallomást kértek tőlem, én meg mindent beismertem, hogy ők rángattak bele mindenbe, ők rabolták ki régebben a supermarketet. A társaság természetesen ezt megtudta, és azzal fenyegettek, hogy engem "megölnek". Ma valahogy megtudták, hogy itt leszek. Idejött a csapatával. Amint megláttam, megmondtam neki, hogy ezt rendezzük le valahol a távolban. A fiúk jöttek velem. Mindent a fejemhez vágtak, hogy mekkora egy köcsög vagyok meg ilyesmik. Nálam akkor húzta ki a legjobban a gyufát, amikor azt mondta, hogy Hope, milyen szép vagy, és nem hozzám való vagy. Meg, ha így játszunk, akkor úgy is el fog venni téged tőlem. Itt nekiugrottam, de Aaron leállított ekkor az orránál kapott egy ütést. Röviden ennyi.-fejezte be. Tartottam a szemkontaktust Mattel, aki mondjuk akkor félre kapta a fejét, amikor Crystal feltett egy kérdést.
-Mit értesz az alatt, hogy rossz társaság?
-Drog, pia, cigi.
-Matthew, mondd, hogy te egyiket sem próbáltad.
-A drogot nem.
-Hát neked elment az eszed.
-Örüljünk, hogy itt van közöttünk.-mondtam halkan, magam elé nézve.
-Ez az én kis történetem. Nagyon haragszol?-nézett a szemembe.
-Dehogy haragszok. Mi okom lenne rá?!
-Gyere ide.-mosolygott rám. Én felkeltem a kanapéról, és odasétáltam hozzá. Átölelt.
-Haza akarok menni..-suttogtam.
-Srácok, mi hazamegyünk.-szólt Matt a többieknek.
-Holnap találkozunk.-biccentett Aaron.
-Leszarom, hogy holnap iskola, fel foglak téged hívni.-ölelt meg Crystal, mire én csak elnevettem magamat.
-Alex?-kérdeztem.
-Ne aggódj, ő is hívásban lesz.
-Szuper, sziaa!-mosolyogtam rá, majd kisétáltunk Mattel az ajtón.

Hazaérve a legnagyobb meglepetésünkre apu még ébren volt.
-Gyerekek... Csak egy óra van...-ráncolta a szemöldökét.
-Hát... Haza keveredtünk most.
-Történt valami?
-Hajnali egy van, mi ez a hangoskodás?-lépett ki Angela a szobából.-Történt valami?
-N... Nem...-motyogtam.
-Anya.. Ott voltak Richék...
-Jézusom... És jól vagy?-ölelte meg Angela Mattet.
-Aaronnak köszönhetően igen. Csak egy karcolás van iiiihh.... Pont ott, ahol most fogsz..
-Ne haragudj. Nem kell lefertőtleníteni? Mivel karcolt meg?
-Hope tudja.-nézett rám Matt.
-Egy penge volt a kezében.
-Te jó ég... Ha Aaron nincs, akkor meg is halhattál volna?-ijedt meg Angela.
-Nyugi anya. Itt vagyok, és nincs semmi bajom, viszont Hope szerintem egy kissé sokkot kapott..
-Ma vele fogsz aludni, fiam! Nem hagyhatod most egyedül...
-Nagyon fáradt vagyok. Felmegyek Hope szobájába.
-Megyek én is.-mondtam.
-Jó éjszakát!-szóltak apuék. Bementünk a szobámba. Mintha csak megérezte volna Crystal, hogy hazaértünk, megcsörrent a telóm. Messengeres csoportot csináltak. Alex, én, Crystal. Rámentem a zöld ikonra.
-Sziasztok!-köszöntem.
-Hope! Nem fogod elhinni, hogy mi történt!-szólt Alex.
-Na?

Sziasztok! Igaz nem reggelre lett kész a rész, de este marha fáradt voltam, és nem tudtam megírni. A lényeg, hogy most itt van! Remélem tetszett!😊💕 U.i.: Azta rohadt! Köszönöm szépen a sok megtekintést és voteot!😱 Ezzel a hatodik helyen állok a romantikus kategóriában. Nagyon köszönöm😍💞💞