My Brother

5.

-Nem vagy éhes?-kérdeztem Matthewtól.
-Most, hogy mondod...
-Mit kérsz?-néztem rá unottan.
-Kaját
-Ja, bocs... Azt hittem, hogy egy plüss egyszarvút szeretnél.
-Ááh... Az előbb hazudtam... Pontosan, egy plüssunikornist szeretnék!
-Milyen kaját szeretne, ,,uram"?
-Hát, hölgyem majd megcsinálom magamnak.
-Én vagyok az egyetlen nő most ebben a házban.
-Nem baj, had dolgozzon a férfi. Most az egyszer.-nevetett fel.
-De rég volt olyan, hogy te, igen TE bármit is csináltál volna ebben a házban..-nevettem.
-Na, asszony! Tessék csendbe maradni!-ragadta meg a derekamat, miközben megállás nélkül röhögött.
-Engedj eeel!
-Na, na! Csendbe kell maradni.-tette az ujját a szám elé.
-Akkor most nem szólalhatok meg?-vigyorogtam.
-Nem-nem.
-És ha megszólalok, akkor lekötözöl engem, és megerőszakolsz úgy, mint egy pedofil?
-Azt nem gondolnám.-túrt bele a hajába.
-Visszamegyek most öt évesbe... Kapj el ha tudsz!-vigyorogtam, miközben rácsaptam a mellkasára, miszerint ő lesz a fogó.
-Gyorsabb vagyok nálad!
-De nem furfangosabb!-tártam szét a kezeimet, majd elkezdtem rohanni. Valahogy így nézhetett ki: Fel a lépcsőn, be a szobámba, onnan ki, be a fürdőszobába, abból be apuék szobájába, onnan ki, le a lépcsőn, be Matt szobájába, és amikor ki akartam onnan jönni Matt elkapott.
-Gonosz vagy.-nevettem, miközben Matthew felvett a kezeibe, és ledobott az ágyára.
-Na, mi az? Elfáradtál?-nevetett.
-Ééén? Áááá... Sohaaaa..
-Tudtam én.-röhögött ki, majd levágta magát mellém.-Holnap megyünk pár osztálytársammal egy strandra. Nincs kedved eljönni velünk?
-Kik lesznek ott?
-Aaron, Hailey, Sierra, Ashton, Crystal, James, Hunter.
-Közülük csak Aaront és Jameset ismerem..
-Crystalt imádni fogod!-mosolygott.-Neki van barátja, Ashton.
-Aham..
-Sierra, és Hailey marha nyomulósak. Pontosabban rám, meg Aaronra nyomulnak.
-Kire másra?-forgattam a szemeimet.
-Hunter egy idióta, balfasz. De bírjuk.
-Lényeg...-nevettem fel.
-Jameset meg ismered.
-Igen..
-Oké... És vonattal fogunk menni.
-Jó, elmegyek..-nevettem.
-Miattam, igaz?-vigyorgott, önelégedett arccal.
-Persze... Nem azért, mert meg akarom ismerni a barátaidat, ááá neeem... -röhögtem, majd ránéztem Mattre. Gondolkodás nélkül megöleltem.
-Óóó, ezt meg miért kapom?
-Legjobb barátom vagy, szerinted?-vigyorogtam.
-Kiérdemeltem ezt is?
-Már mikor...
-Hope Marshall, a legjobb barátjának tekint.. Azta rohadt..
-Na mi az?-nevettem fel.
-Miért pont én?
-Csak te vagy mellettem. Senki más.
-Oh..-mosolyodott el, majd a rezgő telefonját felvette.-Bah...
-Mi az?
-Hailey..-forgatta a szemeit.-Szia Hailey! Hogy hogy vagyok? Kösz... Csodásan. Igen, várom a holnapot. Igen, a véleményem is megváltozott róla. Nem, Hailey, nem miattad! Hogy ki miatt? Viszem a legjobb barátomat is. Miatta. Most mit sértődsz be? Azt várod, hogy megsajnáljalak, tudom. Nem fogom hallgatni a buzi hisztidet, leteszlek.-hallgattam végig a beszélgetésüket, addig, amíg Matt le nem tette a telefont.
-Ez igen érdekesen hangzott..-folytottam vissza a lassan kitörni készülő nevetésemet.
-Az is volt... A mai napot elfelejti, aztán holnap ugyanúgy rám fog tapadni.
-Érdekes egy személység ez a Hailey...
______________________________________

Sziasztok! Hogy tetszett ez a rész? 😄