Az unokahugom titkos élete (befejezett)

Újra együt a család

- Mitértesz azalatt, hogy újra gonosz lett?
- Ez egy nagyon hosszú történet. Majd elmondom, amint odaértem hozzád.
- Már úton vagy?
- Lassan igen, mert most szereztem egy helikoptert, és már csak egy vezető kell, és indulok.
- Rendben.
Amint Alex letette a telefont, akkor a férfi odafordult hozzá.
- Milyen Peti van itt a szigeten?
- Peter Withe.
- A fiam itt van a szigeten.
- Maga Peti apja?
- Igen.
- Az  nem lehet, hiszen meghalt, amikor felgyulladt a házuk.
- Nem haltam meg, csak elmenekültem, és azt akartam, hogy azt hidjék, hogy meghaltam, mert el kellet jönnöm a szigetre.
- Miért?
- Mert egy kutatást kellet elvégeznem.
- Vagy is?
- Vagy is van egy vírus, ami kihozza az emberekből a vadat.
- Akkor Helena is ez a vírus fertőzte meg?
- Igen.
- Van ellen szere?
- Igen, mert ezt vizsgáltam ki.
Ekkor Hoge egy fiolát mutatot fel, amibe volt valamilyen folyadék.
- Ezt miből csináltad?
- Egykis hattyúvér, meg egy kis alkohol, és még különböző vegyszerek vannak benne.
- Értem. És esetleg más módszere is van?
- igen.
- Mi?
- Nem szabad hagyni, hogy Helena embert őljön.
- Oké, végül is, csak én tudom, hogy merre van a sátra, úgy, hogy nem kell félnünk nincsen semmi baj.
- Aha, és Peti hol van, mert gondolom nincs itt, mert ő való színűleg a házba van.
- Milyen házba?
- Abba amelyik a sziget másikoldalán van.
- Hogy tudok eljutni oda?
- Csak menj végig az ösvényen.
- Rendben.

- Úgy, hogy akit láttál az az apád volt.
- De miért vadászik hatyúkra?
- Nem vadászik rájuk.
- De láttam, ahogy elvágja egy hatyú torkát.
- Az valószínűleg akkor nagyon éhesek voltak, és azért volt ez a látomásod.
- El kell mennem a faluba.
- Ne menj.
- Miért?
- Mert veszélyes.
- Engem az nem érdekel. Eddig is veszélyben voltam. Akkor most mi változna.
- Az, hogy tudod az apád kifejlesztett egy vírust, ami miatt olyan leszel, mint egy vad ember.
- De van ellen szere?
- Van egy.
- Hol?
- Ott van az apádnál.

Közben Alex az utón haladt, amikor megjelent elötte Helena.
- Azt hiszed elmenekülhetsz előlem.
- Igen.
- Akkor tévedsz.
Helena gyorsan elővett egy kést, és elkapta Alexot, és a torkához fogta a kést.
- Gyere vissza, és nem bántalak.
Alex gyorsan kicsavarta a kést Helena kezéből, majd elrohant. Helena utána rohant. Alex eljutott a modernházhoz, ahova bement. Helena megállt az ajtő elött.
- Azt hiszed, hogy itt biztonságban vagy!?
- Igen.
- Nyugodtan hid azt, de csak anyit elmondok, hogy nem fogod megérni a holnapot.
Ekkor Alex becsukta az ajtót.

- Mi ez a beszélgetés? - Kérdeztem anyától.
- Nemtudom. Nézük meg.
Ekkor kimentünk anyával, és láttuk, hogy Alex ott van az ajtóba.
- Alex te mit keresel itt?
- Menekülök.
- Mielöl?
- Helena elöl.
- Miért kell előle menekülnöd?
- Mert újra a régi lett.
- Mi van?
- Ezt még én sem értem.
- Jó, és akkor most mi lesz?
- Nem tudom, de minél hamarabb el kell innen tünnün.
- Egyáltalán Helena hogy a francba került ide?
- Nentudom.
- Hát jó. Most Timin múlik minden.
- Igen.

Eközben Lydiának nagynehezen sikerült kikutatni, hogy hogyan szedheti ki biztonságosan a nanobotot.
- Szárá! Gyere! - Szólt Lydia. Szárá rögtön oda ment.
- Mi a baj?
- Nincsen semmi baj.
- Akkor miért szóltál?
- Meg van a biztonságos kivétele a nanobotnak.
- Hogyan lehet?
- Úgy, hogy van ez a cső. - Ekkor Lydia egy vékony csövet vett el az asztalról.
- Ezt a csőt bevezetjük a szádba az ínyeden keresztűl. Aztán elkezdem kiszívni onnan a vért, és ha vissza feléfog áramolni, akkor a nanobot is kifog jönni.
- De ez veszélyes nem?
- Nem, mert ez a cső egy olyan szerkezetbe fogja vinni a véred, ami rögtön vissza is viszi az eredbe. Tehát annak a szerkezetnek a végén lesz egy tű, amit bele kell majd szúrjak a lábadba.
- Ebből mit fogok érezni?
- Elvileg nem fogsz semmit sem érezni. - Rendben.
- Akkor mikor csináljuk?
- Nemtudom.
- Most, vagy inkább amikor Peti is itt van?
- Szerintem inkább amikor Peti is itt van, mert akkor te is jobban tudsz koncentrálni, és nem azon fogsz idegeskedni, hogy most Petinek éppen mi a baja.
- Ez mondjuk igaz.
- Amúgy volt egy időszak, amikor szerelmes voltam Petibe.
- Mármint a nagybátyádba?
- Igen.
- De gondolom akkor még nentudtad, hogy ő a nagybátyád.
- Nem.
- Mikor tudtad meg?
- Amikor felgyulladt a ház.
- Milyen ház?
- A családi ház, ahol Peti, az anyukája Lájrá, és az apja Hoge lakott. 
- Hogyan éget le?
- Állítólag feldőlt a gyertya felborúlt az asztalon, és az asztal felgyulladt, majd az egész ház is. Ekkor szólt Lájrá,  hogy találkozok a nagybátyámmal, és utána, ügye volt az amikor a buszon észrevették a drogot.
- Vagyúgy. Mikor találkoztál Petivel először?
-  Egy suliba jártunk.
- Értem. Szóval akkor Peti azért hozott neked drogot, hogy találkozzatok.
- Nem, ha nem azért, mert Lájrá eltünt valahova, és szólt nekem, hogy Peti egyedűl maradt, és hoznekem drogot, hogy azt eltudjam majd adni, hogy legyen pénzem a gyógyszerre, ami kellet nekem, de most már nem.
- Értem, és hol van Hoge?
- Meghalt.
- Ez biztos?
- Igen, mert ott voltam a temetésen is.
- Értem. Akkor most Timin fog múlni minden?
- Igen, de szerintem meg kereshetnénk Timit, mert szerintem egyedül ezt nem fogja tudni megcsinálni.
- Jó, de hol van?
- Nemtudom, nézzük meg hát, ha otthon van még.
- Rendben.

Eközben Timi elért egy katonaibázisba, ahol találkozott Georgegal.
- Akkor itt a helikopter, úgy, hogy akár induhatsz is.
- De én nemtudom vezetni a helikoptert.
- Nem is kell, mert van egy vezető a helikopterba, úgy, hogy bármejik pillanatba elindulhatsz.
- Rendben.

Amikor Száráék odaértek Timihez, akkor Szárá kopogott az ajtón. Félórát vártak.
- Ez különös.
- Mi?
- Az, hogy Timi nem nyitja ki az ajtót.
- Nem szokot ilyet csinálni.
- Ezt mondom én is.
- Várjál van egy ötletem.
Ekkor Szárá megpróbálta kinyitni az ajtót. Az ajtó nyitva volt.
- Timi Elfelejtette bezárni az ajtót. - Mondta Szárá.
- Vajon miért?
- Valószínűleg sietett valahova. - Mondta Szárá, miközbe a hűtőn észre vett egy üzenetet, amit Timi írt. Lydia észre vette, hogy Timi megállt a hűtő elött.
- Mit találtál?
- Itt egy üzenet, amit Timi írt.
- Mit írt?
- Ha kerestek engem, akkor a katonaibázisba vagyok, és éppen helikoptert szerzek, hogy eljussak a szigetre, ahol megmentem a barátomat, és a szerelmemet is.
- Akkor menjünk a katonai bázisba.
- Tudod merre van?
- Igen.
- Jó, akkor induljunk.
Ekkor Szárá gyorsan leszedte az üzenetet a hűtőről, majd kidobta, aztán követte Lydiát. Amint odaértek, akkor látták Timit, ahogy beszáll a helikopterba.
- Timi! Várjál! - Kiáltott Timi után Lydia, de Timi nem hallotta, mert hangos volt a helikopter. Lydiáék gyosan oda rohantak, mielött Timi becsukta volna a helikopter ajtaját, Lydiáék oda értek.
- Sziasztok! - Köszönt Timi.
- Szia! - Köszönt Lydia, és Szárá.
- Hogykerültök ide?!
- Segíteni jöttünk!
- Oké! Gyertek!
Ekkor Száráék beszálltak a helikopterba, majd elindultak a szigethez. Mikor a tenger fölött voltak, akkor Lydia elkezdett gondolkodni.

Lydia gondolat:
Egy szép füves területen voltam, ami a kertünk volt a házba. Egyszer Peti oda jött hozzám.
- Szia Lydia.
- Szia Peti.
- Hogy van Röneszmé?
- Jól.
Ekkor egy vörös hajú kislány jött ki az ajtón.
- Anya játszuk egy kicsit.
- Igen. - Mondtam a lányomnak, és elkezdtünk játszani. Peti végig nézett minket, majd mikor elfáradtam, akkor odamentem Petihez,  és megcsókoltam.
- Nehéz a gyerek nevelés, de az egyszer biztos, hogy ennél csodálatos dolog nincsen a világon.
- Az biztos.

- Lydia itt vagy? - Kérdezte Szárá. Lydia nem válaszolt. Szárá megérintette Lydiát.
- Hm?
- Midjárt a szigeten vagyunk.
- Rendben.
- Van valami baj?
- Csak nagyon hiányzik Peti.
- Értem. De nem sokára újra együt lesztek, és nem lesz ez a nagytávolság, köztetek.
- Igen.
Amikor leszállt a helikopter, akkor nem messze volt a ház, ahova beakartak menni, de Helena ott volt, és feléjük rohant.
- Mit keres itt Helena? - Kérdezte Szárá.