A cserediák ˢᵘᵍᵃ [✓]

4.

Miért lett hirtelen ilyen kedves Suga? Talán tényleg ennyit jelent neki, ha másképp hívom?

Leültem az ágyamra, kezemben a laptopommal és a fülhallgatómmal. Bekapcsoltam egy zenét felmentem a közösségi oldalra, majd megpróbáltam kizárni a fejemből a történteket. Érkezett egy értesítésem.

Kim Taehyung ismerősnek jelölt.

Egyből elfogadtam, majd megláttam a bevillanó üzenetet.

Taehyung: Na? Mire jutottál Yoongi-val?

Én: Most már Suga-nak szólítom. Megtudta, hogy elmesélted nekem, azt, ami történt, és képzeld megölelt! Ennyire megváltozik azáltal, hogy, hogy szólítják meg?

Taehyung: Igen, neki ez sokat jelent.

Hirtelen jött még egy értesítésem.

Min Yoongi ismerősnek jelölt.

Elmosolyodtam, majd visszajelöltem.

Yoongi: Helló lakótárs!

Én: Helló Kékség!

Yoongi: Kékség?

Én: Tetszik? :D

Yoongi: Ennyire kreatív ne legyél.

Én: Nekem tetszik!

Min Yoongi a becenevét a következőre állította: Kékség
Min Yoongi a becenevedet a következőre állította: Al

Én: Al?

Kékség: Igen. Al, mint Alíz, az Alíznak egy egyszerűbb fajtája.

Én: ...

Kékség: "Nekem tetszik!" :D

Én: Nagyon vicces.

Kékség: Ugye?

Ismét megjelent Taehyung ablaka, majd Kíráé is, közben Suga írogatott. Ez így nem lesz jó. Létrehoztam egy chatcsoportot, majd bevettem őket.

Én: Így már mindjárt könnyebb!

Kíra: Igaz!

Min Yoongi becenevet állított be Rácz Alíz számára: Al
Min Yoongi becenevet állított be Kovács Kíra számára: Kíra
Min Yoongi becenevet állított be Kim Taehyung számára: Tae
Min Yoongi beállította a saját becenevét: Kékség

Tae: Elvagy?

Kékség: El hát!

Kíra: Kösz a kreatív nevet..

Kékség: Jó bocs, annyira nem ismerlek...

Én: Szegény lány!

Kíra: Ahelyett, hogy itt beszélgetünk elmehetnénk valahova...

Tae: Menjünk! De hova?

Én: Fagyi?

Kékség: Kíráéknál találkozunk!

Összepakoltam a cuccomat egy kis táskába, majd indulásra kész voltam.

-Suga, igyekezz!

-Nem vagyok jóba a gyorsasággal, de igyekszem! – kiabált a vendégszobából.

Lementem anyuékhoz a nappaliba, míg Suga készülődik.

-Elmegyünk fagyizni.

-Menjetek csak! – mosolygott anyu.

-Ketten mentek? – kérdezte apu.

-Nem, Kíráék is jönnek.

Mikor Suga elkészült, elindultunk Kíráék felé. Mire odaértünk, ők már kint álltak a ház előtt

-Yoongi! – ölelte meg a fiút Taehyung.

-Mi van veled Tae? Hagyjál már!

Kírával elkezdtünk nevetni, majd mikor Taehyung elengedte Suga-t, elindultunk. A legelső fagylaltozóba bementünk. Elmondtuk, hogy milyet kérünk, majd az eladó furcsán nézett ránk.

-Bocsánat, de egy szavatokat sem értem! – nevette el magát, majd értetlenül egymásra néztük, majd hirtelen észbe kaptam.

-Elnézést! Cserediákok jöttek hozzánk, és eléggé ráálltunk a nyelvre... – kezdtem el, majd újra elmondtam, hogy mit szeretnénk.

-Nem tudom, hogy, hogy vagy vele, de ez nem ér! Egy árva szavát sem értem a lánynak! – fordult oda Taehyung Suga-hoz, aki erre elmosolyodott.

Kifizettem a fagylaltokat, majd átadtam mindenkinek, utána elindultunk sétálni a városba. Mutattunk a fiúknak, pár látványosabb helyet, majd leültünk egy kisebb parkba.

-Nézd azokat a fiúkat! Milyen helyesek! – mondta a közelben egy lány a másiknak.

-Igen, de nézd, van velük két lány biztosan együtt vannak! – érvelt a másik.

-Nem vagyunk együtt! – mosolyogtam a lányok felé, akik zavarba jöttek a tudattól, hogy hallottam őket.

A lányok odajöttek hozzánk.

-Sziasztok! – köszöntek, mire Kírával visszaköszöntünk.

A fiúk értetlenül figyelték az eseményeket.

-Nem tudnak magyarul igaz? – kérdezte szomorúan az egyik lány.

-Nem tudnak bizony. – felelte Kíra.

-Kár! – felelte lány, majd elmentek.

-Mit akartak? – kérdezte Suga.

-Semmit, csak bejöttetek nekik. – mosolyogtam.

-Aztán elmentek, mert rájöttek, hogy nem értitek őket. – mesélte Kíra.

-Szegények... – sajnálta meg őket Taehyung.

-Tényleg Taehyung neked van barátnőd? – kérdeztem meg kíváncsiságból.

-Nincsen. – felelte.

-Esetleg tetszik valaki? – kérdezte Kíra.

-Mi van veletek lányok? – nevetett fel. – Nem, nem tetszik senki.

-Muszáj ilyenről beszélnetek? – akadt ki Suga.

-Yoongi, nyugi, csak kérdeztek, és ez egy természetes kérdés. – érvelt Taehyung.

-Jól van, akkor beszélgessetek csak! – azzal feláll és elindult visszafelé.

Nagyon gyorsan haladt, mi meg próbáltuk tartani vele a tempót. Mikor visszaértünk Kíráék háza elé, el is felejtettem elköszönni tőlük, csak rohantam Suga után. Besietett a házba.

-Suga, állj már meg! – kiáltottam rá a nappaliban, addigra ő már az emeleten volt.

-Mi történt? – jött oda anya.

-Most ne!

Felmentem az emeletre, majd egy ajtócsapódást hallottam. Úgy gondoltam, hogy most jobb, ha békén hagyom, ezért bementem a szobámba.
Remek, kezdődik minden elölről...