Azt hiszem, tényleg egyedül kell lennem. Össze szedtem az összes cuccomat, és elmentem Axis-tól. Kiveszek majd egy hotel szobát, és... Abortuszom lesz. Nem állok készen rá. Az érzések kavarognak bennem. Harry miért tette ezt? Elhagyott, én pedig máris más karjába borultam, miközben őt szeretem. Harry-t. Egyszerűen vissza akartam kapni a régi életemet, és azt hogy átélhessem azt amit egy normális kamasz, nem úgy mint én..
××
Az elmúlt két hétben azt hiszem átéltem a poklok poklát. Harry mentett meg. Az abortuszom után, (ami amúgy nagyon fájt) úgy döntöttem Harry-t megkeresem, és elindulok egy másik irányba. A jó irányba. Tehát, tettem amit kellett; beiratkoztam egy új suliba, Harry-vel élek, de mivel most nem gondolom úgy hogy nekünk most össze kéne jönnünk, így abban maradtunk hogy lakótársak vagyunk. A fiúkkal sokat vagyunk mostanában együtt, de semmi olyanra ne gondoljatok. Azt hiszem sínen van az életem. Persze vannak még akadályok amiket le kell győzni, de boldog vagyok. Anyu és Apu mellettem állnak, Axis konkrétan le se szar, és új sulim van, ahol nincsenek előítéletek.
Harry szemmszöge:
Hope megkeresett, megkért hogy fogadjam be. Megtettem. Hogyan is tudnék rá haragudni? Hiszen szeretem, és nekem Ő az igazi. Elrabolta a szívemet. Megkért hogy egyenlőre hanyagoljuk a kapcsolatunkat. Na és velem mivan? Most volt a születés napom, és a fiúk felköszöntöttek egy óriási buli keretei belűl.
Sziasztok!
Évadzáró következik!🦄 nagyon köszönöm hogy olvassátok a blogomat, és hog ennyi jó visszajelzést kapok❤ remélem nem lett olyan szar, mert való igaz, ezt most összecsaptam. Legyen szép napotok!😗
ESTÁS LEYENDO
Elrabolva (BEFEJEZETT)
FanfictionMikor elrabolnak, mire gondolnak a normális emberek? Miért tették velem ezt? Mikor fognak megmenteni? Túlélem? Nos Hope Mendler-nek inkább az járt a fejében hogy milyen helyes az elrablója.
