Elrabolva (BEFEJEZETT)

7.

Budapest, álmaim városa volt mindig. Viszont, abba nem gondoltam hogy ilyen sok ember támadja le Harry-t, elfelejtettem említeni hogy énekes. Hát igen. Természetesen szörnyen féltékeny voltam, és amint haza érünk, megtanulja hogy nem csak egy lány vayok a sok közül. Pár óra után haza is értünk és belekezdtem.
- Úgy hurcinbálsz magaddal mint egy kutyát Harry! A barátnőd vagyok nemde? Miért vagy velem ilyen? Azt momdtad szeretsz! - fakadtam ki. - Harry, bánj már velem lányként!
- Kedves Hope. Nemtűnt fel hogy az egész csapda volt? - Szólalt meg a szőke hajú fiú, mögülem. - Szegény kis Hope, csapdába esett. Most pedig srácok, kapjátok el!
Átvert. Azt mondta szeret. Ugyanmár Hope, miért vagy ilyen gyerekes? Egy ilyen fiú mint Harry, sohasem szeretne. Ütéseket éreztem, de nem küzdöttem ellenük. Szépen lassan összeestem a szállásunkon, és elájultam.
¤¤
Egy piros szobában vagyok. Piros, mennyire utálom ezt a színt! Minden piros volt. Egy barna hajú fiú lépett hozzám, és ennyit mondott:
- Ha figyelsz nem kapsz.
A fiú letakart képeket hozott be. Minek után szinte az egész szobát kidekorálta, rám parancsolt hogy bontsam ki őket. Idővel borzakmasabb képek lettek. A halott szüleim véresen, én sírva, a kutyám megnyúzva, Harry véresen, Doris felakasztva. Nem sírhattam különben kaptam volna megint. Végül Harry lépett be, egy késsel. Belém döfte. A kés oldalamba fúródott, és a vérem ömlött. Befogtam a sebet mikor a másik oldalamba ütött. Össze roskadtam a szobában, és visítottam. Meghaltam lélekben. A szerelmem megkéselt.
¤¤
Szememet próbáltam kinyitni, de meghallottam az ismerős hangot. Hallgatóztam kicsit, hogy mi történt. Egy utcán találtak rám, vérben áztatva. Kinyitottam a szememet és felmosolyogtam. Egykori barátom, Pete volt az.
- Jól vagy? - kérdezte szomorúan.
- Ezt énis kérdezném. Te jö ég a hajad pink! Ki vagy te? - nevettem fel. - Egyébként nem. Össze tört a szívem.
Elmeséltem mi történt, és ő mint jó barátom, hallgatot, nem szólt közbe. Végül mellkasára döltem, és megfogtam a kezét. Ez amolyan köszönöm kézfogás volt. A hajamat babrálta, mikor elaludtam.