Szerelemmé alakult [ BEFEJEZETT ]

1. rész

Unottan sétálok Debrecen utcáin, egy nagy bőröndöt húzva magam után. Sokan kérdően néznek rám,de egyántalán nem érdekel. Az uncsitesómat jöttem meglátogatni. Mivel én Budapesten élek és dolgozok, elég ritkán találkozunk. Mondhatni csak a családi összejöveteleken vagy ha ő jön fel Budapestre. Ami bánt, mert vele nagyon jól kijövök. Sokkal jobban,mint a többiekkel.
Egyébként az unokatesóm Fábián István. Igen az a Fábián István. Akit sokan úgy ismernek TheVRPisti. Az emberek néha megbámulnak minket, mikor vele vagyok. És ahányszor kérdezik meg ,, ti jártok?'', annyiszor válaszoljuk, hogy ,, nem, unokatesók vagyunk''. Néha a VR rajongók - akik felismernek - letámadnak engem az utcán, hogy beszélgessünk vagy képet kérnek. És csak azért, mert rokonságban állok Pistivel. Nem mondom azt, hogy zavar, mert nem, csak szokatlan. És ügyvéd létemre nem is nagyon érek rá. Egész nap dolgozok és néha éjfél után érek haza, ahol még dolgozok egy órát. Ilyen az én munkám.
Pisti legjobb barátja lakása felé tartok. Azt mondta, hogy oda menjek. Már nem voltam messze a megadott címtől, mikor hallottam, hogy valaki a nevemet kántálja. A hátam mögül hallottam, ezért megfordultam. Amint megláttam, hogy ki az, széles mosoly tárult az arcomra. A másik személy is elomsolyodott, és gyorsabbra fogta lépteit. Lassan én is elindultam felé. Mikor már nem volt olyan messze, mit sem törődve a bőröndömmel, felé rohantam ő pedig kitárt karokkal sétált tovább. Mit ne mondjak, majdnem elestünk, mikor a nyákába ugrottam.
Sokan néztek minket. Az idősebbek el is mosolyodtak. Voltak olyanok akik összesúgtak. De én csak Pistire tudtam figyelni. Utoljára egy éve láttuk egymást. Már nagyon hiányzott. Pisti megfogta a bőröndömet, mondta, hogy majd ő hozza. Elvenni nem nagyon tudtam tőle, így ráhagytam. Mint mondtam, nem voltunk olyan messze Jani lakásától ezért hamar
oda értünk.
Nevetve mentünk fel a lépcsőn. Mikor Pisti megállt egy ajtó előtt kopogni sem kellett az ajtó már nyílt is. Egy lány fogadott minket. Gondolom Jani barátnője. Az előszobában levettük a cipőnket majd a konyha felé mentünk.
- Szia. Orsi vagyok. Jani barátnője. - mutatkozott be a lány. Janival már többször is találkoztam. Viszont Orsival még egyszer sem.
- Szia. Hanna - mutatkoztam be én is.
- Pisti sokat mesélt rólad. Sőt, hogy őszinte legyek, mióta elmondtad neki, hogy jössz pár napra, azóta csak rólad áradozott. - mondta mosolyogva Orsi. Én pedig elmosolyodtam. Hirtelen Jani és Pisti jelentek meg. Janit is mosolyogva megöleltem. Már vele is találkoztam páraszor. Mikor Pesten jártak Pistivel jött ő is. Így számomra ő nem volt idegen.
- Jó újra látni - mondta Jani miközben a szemüvegét tolta felljebb.
- Téged is. - engedtem el.
- Ööö... Han - kezdte Pisti. - Szívesen dumálnék veled, de még fell kell venni egy videót - fejezte be.
- Nyugodtan menjetek.
- Igen. Addig még jobban megismerkedünk - mondta nagy mosollyal az arcán Orsi én pedig helyeslően bólintottam. A fiúk már el is tűntek, mi pedig leültünk a konyhába.
- Na és... Mit dolgozol? - kérdezte Orsi.
- Ügyvéd vagyok. - válszoltam. Orsi sokat kérdezett rólam és én is róla. Míg a fiúk videót vettek fel, mi ismerekdtünk.
Orsi nagyon kedves, vicces, aranyos lány. Számomra nagyon szimpatikus.
Mikor a fiúk végeztek, odajöttek hozzánk. Sokat beszélgettünk és sokat nevettünk. Pisti semmit nem változott az alatt az egy év alatt,és Jani sem. Mind a ketten ugyanolyan hülyék. Hét órakkor Pisti úgy döntött, hogy ideje menni. Elköszöntünk, Pisti megfogta a bőröndömet - megint nem engedte, hogy én vigyem - és mentünk. Lent a csomagtartóba helyezte a kuffert, beült az autóba és el is indultunk. Mivel nem akartam Pistit és a barátnőjét zavarni, úgy döntöttem, hogy anyáékhoz megyek. Persze ő mondta, hogy nyugodtan mehetek hozzájuk, nem zavarnék, mégis anyáékhoz mennék. Őket is rég láttam már. Útközben felhívtam anyát, hogy megyek. Mondta, hogy már vár. Hamar oda értünk. Kivettem a csomagtartóból a fekete kuffert, elköszöntem Pistitől és bementem. Bent anyát pillantottam meg aki mosolyogva jött felém.
Mikor mellém ért szorosan megölelt. Én visszaöleltem. Mikor elengedett, mondta, hogy menjek vacsorázni. A bőröndöt a nappaliban hagytam és követtem anyát a konyha felé. Alut is egy öleléssel köszöntöttem és leültem vele szembe. Anya hozta a vacsorát. A kedvencem volt.
- Tudtátok, hogy jövök? - kérdeztem.
- Igen. Pisti hívott,hogy ma jössz. Így gondoltam megleplek. - mondta anya. Vacsora közben elég sokat beszélgettünk. A téma inkább a munkám volt. Anyáék értékelik, hogy ezt a szakmát válsztottam. Ők is valami ilyesmit gondoltak nekem. Nem csalódtak bennem. Én pedig nagyon boldog vagyok emiatt. Mikor befejeztem a vacsorát, felmentem a szobámba. Kipakoltam, majd bedőltem az ágyba. Hirtelen megrezzent a telefonom,ami azt jelentette, hogy üzenetem jött. Pisti írt.

Mosolyogva feküdtem az ágyon. Persze mindig mondtam neki, hogy miattam ne hanyagolja a csatornát, mert tudom milyen fontos nekik. De ő mindig azzal érvel, hogy alig látjuk egymást és egy nap nem a világ. Így én elfogadtam ezt. Mert igaza van.